Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) mai közleményéből, amelyben területi bontásban közölt ideiglenes adatokat a tavalyi népszámlálásról.
Továbbra is két romániai, azon belül székelyföldi megyében van többségben a magyarság: Hargita megyében 232 ezren (a nemzetiségéről nyilatkozó helyi lakosság 85,7 százaléka), Kovászna megyében 133 ezren (71,8 százalék) vallották magukat magyarnak. A 2011-es népszámláláson Hargita megyében 259 ezer magyart írtak össze, ez akkor a helyi lakosság 84,8 százalékát tette ki, Kovászna megyében pedig 152 ezret (73,6 százalék).
Maros megyében a legutóbbi népszámlálás óta 201 ezerről 165 ezerre csökkent az összeírt magyarok száma (a nemzetiségéről nyilatkozó lakosság 35,6 százaléka), Szatmár megyében 113 ezerről 93 ezerre (31,4 százalék), Bihar megyében pedig 138 ezerről 112 ezerre (22,3 százalék). A jelentős magyar lakosságú megyék közül Kolozs megyében volt a legnagyobb (24 százalékos) mértékű a közösség fogyása: itt 78 455 magyart írtak össze (11,6 százalék), a tíz évvel korábbi 103 ezerhez képest.
Az előzetes eredmények szerint 1 002 200 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek a tavalyi népszámláláson, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki azok körében, akik válaszoltak az etnikai hovatartozást firtató kérdésre. A legutóbbi, 2011-es cenzuson 1 227 623 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis tíz év alatt több mint 225 ezerrel csökkent a nyilvántartásba vett magyarok száma.
A magyar után a második legnépesebb nemzeti kisebbségnek a lakosság 3,4 százalékát kitevő 560 ezres roma közösség bizonyult Romániában a tavalyi népszámláláson. (Szociológusok szerint hagyományosan csak a cigányok töredéke vallja magát ehhez az etnikumhoz tartozónak.) A legnagyobb roma lakosságarányt Maros (az etnikumról nyilatkozó lakosság 9,7 százaléka), Szilágy (8,6 százalék), Bihar (7,3 százalék), Ialomița (7,2 százalék), Călărași (6,9 százalék) és Mehedinți (6,2 százalék) megyében mutatták ki. Bukarestben a lakosság alig 0,8 százaléka vallotta magát cigánynak, ami nyilvánvalóan hamis adat.
Húszezer főnél nagyobb létszámú nemzetiség az ukrán (45 800 fő), a német (22 900) és a török (20 900). Az összeírtak 13 százaléka nem adta meg nemzetiségét (a legtöbbjük vagy cigány, vagy vegyes házasságból származik). A cenzuson az előzetes adatok szerint 19 053 800 állandó lakost írtak össze Romániában, közülük 16 568 900 ember válaszolt az etnikai hovatartozását tudakoló kérdésre. A tizenkilencmilliós szám is nyilvánvaló torzítás, hiszen akár milliós nagyságrendű is lehet azoknak a száma, akik nem élnek az országban, de ideszámolták őket…
