A varsói gyors réme

Mindent kész forgatókönyv szerint tesznek. Úgy szabják át Lengyelország intézményeit, ahogy Márqueznél a Vicario testvérek megölték Santiago Nasart – előre bejelentve. A Donald Tusk (régi-)új miniszterelnök jobbközépből liberálissá vedlett, brüsszelita pártja, a Polgári Platform (PO) köré szerveződő kormány baltával esett neki a közmédiának. Tollvonással távolították el annak vezetőit, hogy megbízható embereiket ültessék a helyükre, és mostanra – éppen vízkeresztre – megjelentek a tévében a homoszexuális életvitelt népszerűsítő tartalmak is. Tuskék még egy hónapja sincsenek kormányon, a java még bizonyára hátravan. Andrzej Duda jobboldali államfő máris megkezdte csatározásait az új kabinettel, ebben az elnöki vétó van segítségére. De mire lesz elég? „A PO támadása a közmédia ellen ennek a pártnak a működésmódját mutatja az elkövetkező hónapokban… Az alkotmány elveinek kirívó semmibevételével állunk szemben, egy dekrétumállam létrehozásának a kísérletével, amelyben bármit meg lehet rendelettel változtatni” – írja a Gazeta Polska publicistája.

Mindent előkészítettek. A nemzetközi szervezetek varsói lerakatai – amelyekben Soros György neve eposzi jelzőként szerepel a Báthory Alapítványtól a Magyar Nemzet hajdani lengyelországi társlapja, a polgári középrétegekhez szóló Rzeczpospolita új többségi tulajdonosáig – körülölelték a nemzeti-konzervatív oldal liberális ellenfeleit. A 2022-es magyarországi választásokba is beavatkozó Action for Democracy (A4D) a lengyelországi liberális holdudvarban lévő tizenkét szervezetet támogatott. Most ezeknek a köröknek az emberei kerülnek a fontos posztokra. Igazságügyminiszterként az LMBTQ-szervezetek korábbi kitüntetettje és a háttérhatalmi German Marshall Fund volt ösztöndíjasa, Adam Bodnar tehénkedhet rá Iustitia mérlegének neki kedves serpenyőjére. A külügyi tárca régi-új gazdája Rastoslaw Sikorski, az A4D volt tanácsadói testületi tagjának, Anne Applebaumnak a férje.

A „varsói gyors” valaha arra utalt, befut-e a lengyel választási eredmény Magyarországon is. De akkoriban egy kormányváltás még pusztán kormányváltás volt. Ma már, mint látható, sokkal nagyobb a tét. Ezért is különösen fontos a szuverenitásvédelmi törvény és az annak nyomán felálló hivatal, valamint az EU jövője szempontjából meghatározó uniós parlamenti választásokra való felkészülés.

Vegyük észre a hasonlóságokat! Sorosékat és az A4D mögött álló köröket sem olyan fából faragták, hogy – szuverenitásvédelem ide vagy oda – ne találnának majd ki valamit lieblingjeik megsegítésére. Emlékezzünk az ellenzék vágyvezérelt terveire is! Idézzük fel a 2018-as székházostromot, amikor Hadházy képviselő és társai a közmédiánál balhéztak, amíg ki nem dobták őket a rendészek, mint macskát a toalettje rendezésére. „Be fogjuk vinni a székházba a tüntetőket! Ötezer embert fogunk bevinni a székházba!” – hallható a helyszínen készült felvételen. Mintha legalábbis ez lenne a jogállamiság, ötezer ember pedig a magyar társadalom többsége. (Apropó: a lengyel jobboldal több mint egymillióval több szavazatot kapott Tuskéknál.) Olvassuk újra Fleck Zoltán ellenzéki alkotmányjogász a 2022-es választások előtti szavait: „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással” mozdítanák el a legfőbb ügyészt és az alkotmánybírókat. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel közösen néhány flekket össze is írtak a hogyan továbbra; 2026-ban csak le kellene porolniuk. Az EKINT-et a Soros Alapítvány hozta létre, hogy „a hagyományostól eltérő, újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására”. Hogy újszerűt, arra mérget vehetünk…

Szőcs László / Magyar Nemzet

Total
0
Megosztás
Előző hír

Gyászol a sportvilág

Következő hír

Megvalósításokról és tervekről Biharban

Related Posts
Total
0
Megosztás