„Ady költészetéből lehet és kell erőt és hitet meríteni!”

Születésnapján, november 22-én egész napos rendezvénysorozattal emlékeztek meg Nagykárolyban és Érmindszenten Ady Endréről. Új névtábla került az  emlékmúzeum kerítésére.

A 145 éve született költőre kedd délelőtt egykori piarista iskolájának diákjai és tanárai emlékeztek. A rövid irodalmi összeállítást követően az emlékezés koszorúit helyezték el az alma mater falán lévő márványtáblán. Délben nyitották meg a Károlyi-kastély lovagtermében azt a vándorkiállítást, amely a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) installációja révén Ady Endre életét fotók, versek, visszaemlékezések, levélrészletek segítségével mutatja be a látogatóknak. A Látva lássanak címet viselő kiállítást Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa jóvoltából december elejéig ingyenesen látogathatják az érdeklődők.

A nap központi rendezvénye az érmindszenti Ady-emlékmúzeumnál volt. 14 órakor helyezték fel azt az új névtáblát, amelynek gyártását Vigh Zalán és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója támogatta. A helyszínen a főigazgató elmondta, amikor teheti, és a környéken jár, meglátogatja Ady Endre szülőházát. „Két évvel ezelőtt jártam itt utoljára, és akkor elhatároztuk Vigh Zalán barátommal, hogy amikor legközelebb jövünk, egy új táblát helyezünk majd el a régi, leharcolt helyére. Erre ma, a költő születésnapján került sor” – mesélt a kezdeményezés apropójáról a magyarországi intézményvezető, aki a rendezvényen megjelent diákoknak arról is beszélt, miért fontos a magyar történelmi és irodalmi emlékhelyek látogatása és ápolása. Egyebek mellett azt is megemlítette, hogy ha mással nem is, de annyival mindenki tehet Érmindszent fennmaradásáért, hogy elzarándokol és megtekinti, honnan indult a XX. század egyik kiemelkedő irodalmi személyisége. „Sajnos az utóbbi itt jártunk óta legkevesebb két, használaton kívüli lakóház is összedőlt” – festette le az alig száz lelket számláló kistelepülés jelenlegi állapotát a múzeumigazgató.

Az emléktábla átadását és a szülőház udvarán lévő Ady-szobor megkoszorúzását követően a szép számban megjelent ünneplő csoport megtöltötte a közelben lévő református templomot, ahol annak idején a költőt is megkeresztelték, és ahol tábla jelzi, melyik volt az Ady-család állandó ülőhelye az istentiszteletek alkalmával. Az istenházában a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola szervezésében a debreceni Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium növendékei a tanintézet igazgatójával, Bódis Zoltánnal kiegészülve zenés irodalmi összeállítást mutattak be.

A műsort követően L. Simon László – a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola védnöki testületének tagja – kedvenc Ady-verseit olvasta fel és azok kapcsán beszélt a költő művészetéről. Mint mondta, Ady folyamatosan megküzdött a hitéért („Hiszek hitetlenül Istenben”), és szüntelenül kereste az Istent („Havas Krisztus-kereszt az erdőn”). Különleges viszonya volt a transzcendenssel.

A templomban megtartott ünnepség végén Bódis Zoltán annak a keresztnek a reprodukcióját nyújtotta át Szilágyi Enikőnek, az Ady-ház gondnoknőjének, amely iskolájuk udvarán is áll. Erről azt kell tudni, hogy debreceni művészek alkották újra annak a pléhkrisztusnak (feszület) a mintájára, amely annak idején az erdő szélén állt, Szilágylompért határában, ahol a költő apai nagyszülei éltek. A hagyomány szerint e mellett suhant el a szánjuk, amely emléke visszaköszön a Krisztus-kereszt az erdőn című versében.

Az érmindszenti Ady-emlékmúzeumnak az idén eddig közel négyezer látogatója volt.

A mai romániai Szatmár megyében található Érmindszent (Érkávás község) a történelmi Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott egykoron, ám a Ceaușescu-rezsim Szatmár megyéhez sorolta, ahol ma is található.  1913-ban törzskönyvezték az ősi Mindszentet Érmindszentnek, megkülönböztetendő a hasonnevű többi Kárpát-medencei településtől. Trianon után Eriu-Mețenț néven tartja nyilván a román közigazgatás, de Micențiuként is írják-emlegetik, ahhoz, hogy a román és magyar kommunisták nagy egyetértésben  megváltoztassák 1957-ben a falu ősi magyar nevét. A költőről nevezték el születésének 80. évfordulója ürügyén, de valójában a „szent” szót akarták mindenáron kilúgozni a közkeletű Érmindszent névből. Ekkor lett románul „sat Ady Endre”, „újmagyarul” pedig Adyfalva. Tudni kell tehát, hogy az 1913-as törzskönyvezés óta változatlanul Érmindszent az „Isten háta mögötti” kis település hivatalos magyar neve, még akkor is, ha ma már alig felerészben lakják magyarok.

(Forrás: Szatmári Friss Újság)

Total
3
Megosztás
Total
3
Megosztás