Az elmúlt öt évben csaknem 300 ezer külföldi szerezte meg a román állampolgárságot – idézte mai számában a kolozsvári Krónika a bukaresti igazságügyi minisztérium által közölt adatokat.
A szaktárca egy liberális parlamenti képviselő interpellációja nyomán hozott nyilvánosságra összegző adatokat a román állampolgársággal kapcsolatban. A minisztérium közlése szerint 2017. január elseje óta a Moldovai Köztársaságból 235 833-an, más államokból pedig 48 947-en szereztek román állampolgárságot. A szaktárca szerint 2010 januárjától összesen 746 695 moldovai állampolgár szerezte meg vagy kapta vissza a román állampolgárságot, és általuk 280 396 kiskorú is román állampolgár lett. A román állampolgárságért folyamodó moldovaiak (besszarábiaiak) közül csupán 7450-en rendelkeznek romániai lakhellyel, a többiek a Pruttól keletre lévő államban élnek, és a román külképviseleteken tették le az állampolgári esküt.
A minisztérium arra is kitért, hogy 2017 január elseje óta több mint 1800-an mondtak le a román állampolgárságukról, elsősorban azért, mert olyan ország állampolgárságáért folyamodtak, amelyik nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét.
Románia már 1991-ben, Magyarország csak 2010-ben tette lehetővé azon személyeknek és leszármazottaiknak a honosítását, akik önhibájukon kívül veszítették el a román, illetve a magyar állampolgárságot. Ennek ellenére korábban az erdélyi magyarok magyarországi honosítása Bukarest rosszallását váltotta ki, és a román nacionalista hangadók ma is nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a román–magyar kettős állampolgárokra. Az 1989 után nemzetpolitikai rangra emelt román irredentizmus román etnikumúaknak tekinti a moldovaikat, Románia és Moldova együvé tartozását hirdetve.
Az állampolgárság osztogatása ellenére Románia lakossága folyamatosan csökken, bár a hatóságok húszmilliós országnak igyekeznek beállítani, egyes becslések szerint ötmillión közülük külföldön élnek, és eszük ágában sincs hazatérni.
