A Romániában jelenleg zajló tüntetések várhatók voltak, mert a kormány „ostoba döntéseket” hozott, a fuvarozók, gazdák és egészségügyben dolgozók kérései jogosak – nyilatkozta tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Kolozsváron.
Az RMDSZ 2020 és 2023 között együtt kormányozta Romániát a mostani hatalmi koalíciót alkotó szociáldemokratákkal és nemzeti liberálisokkal, sőt tavaly úgy vonult ellenzékbe, hogy számos kormány- és közhivatalnokát megtartva mind a mai napig kormánytényezőnek számít, illetve rendre tevőlegesen vagy hallgatólagosan támogatja a balliberális koalíciót. Ehhez képest Kelemen Hunor kormánykritikája minimum álságos, ha nem immorális.
A volt miniszterelnök-helyettes, jelenlegi pártelnök az RMDSZ választmányának, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése után a sajtónak nyilatkozva azt mondat, hogy a Ciolacu-kormány tavaly ősszel átalakította a teljes adórendszert és olyan döntéseket hozott, melyekre várható volt egy ilyen reakció, a fuvarozók, gazdák és egészségügyben dolgozók tiltakozása. „Attól tartok, hogy ez a sor még folytatódni fog” – mondta a szövetségi elnök, elhallgatva, hogy ezek a döntések részben a korábbi kormányok működésének a következményei, másrészt pedig a külföldi „partnerek” (EU, USA stb.) elvárásai a romló gazdasági körülmények, a növekvő államadósság és az ukrán rezsim támogatása közepette.
Kelemen szerint a román kormánynak az a felelőssége, hogy megoldásokat találjon, és „ne magyarázatot és magyarázkodást halljunk tőle”. Hozzátette: az RMDSZ szolidáris az egészségügyben dolgozókkal és gazdákkal, mert a kéréseik jogosak. Magyarán: ellenzékben már megengedheti magának ezt a kampányízű kormánykritikát és szolidaritást az elégedetlenkedőkkel. Amikor része volt a hatalmi koalíciónak, az RMDSZ nem ágált azzal, hogy a bukaresti kormánynak nincs jövőképe, hogy fölöslegesek a költségcsökkentő intézkedések, hogy ezeknek a hatásaival számolni kell. Kelemen Hunor a partvonalon állva (egy lábbal még mindig hatalmi pozícióban) most azt állítja, hogy a bukaresti kormány káoszba taszította az országot, hiszen az önkormányzatok és a gazdasági szereplők is nagyon elégedetlenek. Kijelentette: a pénzügyminisztérium „állam lett az államban”, és ez elfogadhatatlan. De a mélyállamról és a titkosszolgálatokról, valamint a politikai megrendeléseket teljesítő igazságszolgáltatásról nem ejtett szót…
A 2024-es választásokról szólva Kelemen Hunor arról beszélt, hogy az RMDSZ egyetlen kampányban gondolkodik, mivel fél év alatt kell lebonyolítani a négy – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és államfői – választásokat.
Az első nagy kihívásnak az EP-választásokat nevezte. „Egy erősebb Európára van szükségünk, nem azért, hogy a kisállamokat szekálja, hanem azért, hogy a világpolitikában vissza tudja szerezni a súlyát, amelyet elveszített az elmúlt években, hogy a gazdaság versenyképességét vissza tudja állítani” – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: az RMDSZ abban érdekelt, hogy képviselői olyan EP-ben dolgozzanak, ahol „hallatszik az erdélyi magyarok hangja”, biztosítottak a kohéziós alapok, és kialakul a kisebbségi jogok védelmének intézményes rendszere, ami szerinte ma még hiányzik. Vágyvezérelt kijelentése abban a kontextusban értelmezhető, hogy ma már kicsi az esélye az RMDSZ önálló bejutásának az EP-be, az eddigi két képviselője pedig semmit nem tudott elérni az erdélyi magyar nemzetrész javára az elmúlt öt évben.
Az egyes romániai választások összevonása kapcsán Kelemen azt támogatná, ha az önkormányzati és parlamenti választásokat tartanák meg egy időben. Elárulta, hogy az RMDSZ benyújtott egy törvénytervezetet a román parlamentbe, javasolva, hogy az államfőválasztást az államelnök mandátumának lejárta előtt több mint 30 nappal is meg lehessen szervezni, ezáltal lehetővé téve az egyes választások összevonását.
Azzal egyelőre senki sem szembesítette, hogy minden ilyen összevonás és politikai árukapcsolás valójában a demokratikus döntéshozatalt torzítja, jogállami aggályokat felvetve.
