Vlagyimir Putyin orosz elnök óriási katasztrófa veszélyére figyelmeztette francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront pénteken amiatt, hogy az ukrán erők folyamatosan ostromolják az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőművet – közölte a Kreml sajtószolgálata.
Putyin és Macron megvitatták az Ukrajna körül kialakult helyzet különböző vetületeit, s egyetértettek abban, hogy mielőbb meg kell szervezni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett. Orosz részről megerősítették, hogy minden szükséges támogatást megadnak az ügynökség szakértőinek.
Moszkva és Kijev egymást vádolja Európa legnagyobb nukleáris létesítményének lövetésével, amelynek hat reaktora közül jelenleg csak kettő működik.
Putyin felhívta francia hivatali partnerének figyelmét arra is, hogy Oroszország meghívta az ENSZ Titkárságának és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) a szakértőit Olenivka városába, ahol július 29-én egy rakétacsapásban sok ukrán hadifogoly életét vesztette a helyi vizsgálati fogházban. Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő korábban azt állította, hogy a támadást az ukrán erők hajtották végre az USA-tól kapott Himars rakétasorozatvető rendszerrel.
A Macron kezdeményezte telefonbeszélgetés során Putyin ezen felül nehezményezte, hogy továbbra is akadályokba ütközik az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva nem szeretné, ha Washington az ukrajnai konfliktus részesévé válna, de az Egyesült Államok eddig nem vett tudomást semmilyen figyelmeztetésről. „Nem akarunk eszkalációt. El akarjuk kerülni, hogy az Egyesült Államok a konfliktus részesévé váljon, de eddig nem vettük észre, hogy az amerikai fél hajlandó lett volna igazán mélyen és komolyan venni az erre vonatkozó figyelmeztetéseket. Nemcsak egyszerűen figyelmeztettünk, de számos alkalommal, különböző csatornákon, magas szinten hivatalos jelzéseket küldtünk Washingtonba, egyebek között jegyzék, célzott beszélgetések formájában. Van egy olyan műfaj, hogy diplomáciai demars. Egy ilyenben arra hívtuk fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy egyre nyilvánvalóbb és mélyebb részvétele az ukrajnai eseményekben a mi különleges hadműveletünkkel szemben, lényegében annak részese” – tette hozzá.
Az orosz diplomata szerint ezt az állápontot amerikai részről vitatják, de a tények önmagukért beszélnek. Emlékeztetett: az ukrán fél maga ismerte el nyilvánosan, hogy egyeztet azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai fegyverekkel szándékozik csapást mérni. Rjabkov hangot adott azon álláspontjának, miszerint a Nyugatnak egyáltalán nem lenne szabad fegyvert szállítania Ukrajnának, és kétségbe vonta azt az érvelést, hogy ez Kijev önvédelemhez való jogának támogatása. A helyettes tárcavezető úgy vélekedett, hogy az USA és más NATO-államok hozzájárulnak a konfliktus eszkalálódásához azáltal, hogy Ukrajnát szinte ösztönzik krími – vagyis orosz területen lévő – célpontok megtámadására.
Rjabkov szerint az ukrán vezetés elvesztette realitásérzékét, és kész lenne a saját geopolitikai céljai érdekében egy második Csernobilt előidézni a zaporizzsjai atomerőműben. A létesítményt őrző orosz hadsereg jelenléte a garancia arra, hogy ez nem történik meg – szögezte le. Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint csak tovább növelné a kockázatot az a Nyugat által támogatott elképzelés, hogy az erőmű körül hozzanak létre egy demilitarizált övezetet. Mint mondta, Moszkva arra számít, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségének látogatása, amelyről még június elején született megállapodás, meg fog valósulni. Orosz diplomáciai források szerint a NAÜ szakemberei szeptember elején kereshetik fel a zaporizzsjai létesítményt.
Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára pénteken Taskentben a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagországainak képviselőivel folytatott éves megbeszélésen azt mondta, az ukrajnai eseményekből arra lehet következtetni, hogy a Nyugat a hibrid akciók és az Oroszországgal való nyílt fegyveres konfliktus határán lavírozik, de közben felkészül arra, hogy az utóbbit kell megvívnia. Szavai szerint ezt a szándékot a madridi NATO-csúcson elfogadott dokumentumokban rögzítették, és az Egyesült Államok megpróbál hasonlóan eljárni Kínával szemben is.