Az amerikai szenátus a Fehér Házból jövő óriási pressziók hatására végül jóváhagyta azt a támogatási csomagot, amiből 60 milliárd dollárt Ukrajnának szánnak. Mindeközben az amerikaiak egyre kevésbé gondolják úgy, hogy a „világ csendőre” pozíciót továbbra is fent kéne tartania az országuknak. Joe Biden elnök próbálja úgy beállítani ezt a segélycsomagot, mint egy olyan helyzetet, ahol mindenki jól jár, hiszen a pénz egy része az amerikai gazdaságot pörgetheti. A temérdek pénz a korrupt kijevi rezsim továbbélését is segíti, még akkor is, ha egy részét Zelanszkijék ellopják.
A teljes csomag 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajnának, 14 milliárd dollárt Izraelnek, kilencmilliárd dollár humanitárius segélyt Gázának és közel ötmilliárd dollárt az indiai–csendes-óceáni térségnek. Ez egy komplex csomag, egyes elemei más és mást kommunikálnak a különböző szereplők felé, ám fontos kiemelni, hogy nem tartalmazza az illegális migráció megállítását támogató határvédelmi csomag-kiegészítést. Azt a Republikánus Párt húzta ki azért, mert állításuk szerint nem kellően erős, és bíznak abban, hogy ha külön szavaznak róla, akkor nagyobb nyomást helyezhetnek a felsőházra egy nagyobb, erősebb csomag elfogadásáért.
Az USA már több mint 100 milliárd dollárt költött Ukrajna „megsegítésére”, amióta az orosz különleges hadművelet 2022 februárjában elkezdődött a donyecki-luganszki oroszok megvédése érdekében. Az Egyesült Államok annyira belesodorta magát ebbe a konfliktusba, hogy Ukrajna esetleges veresége nemzetközi porondon az amerikaiak vereségét is jelenthetné, ezért hangoztatja Joe Biden amerikai elnök – már amikor magánál van –, hogy Oroszország nem győzhet. Ennek a „biztonsági segítségnyújtásnak” 90 százalékát az Egyesült Államokban költik el, hogy elég fegyvert gyárthassanak, ami a gazdaságukat erősíti. Miközben az amerikai polgárok egyre jobban azt érzik, hogy a washingtoni kormányzatnak ideje lenne az ország saját problémáival foglalkoznia.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlamentben tegnap tartott kormányórán elhangzott beszédében kijelentette: a Nyugat jelenlegi álláspontja miatt nincs lehetőség az ukrajnai rendezésről történő megállapodásra. Megismételte, hogy Oroszország kész a konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére a terepen kialakult realitások alapján. Kijelentette: Moszkva nem fogja hagyni azt sem, hogy a Moldova Dnyeszter menti területein élő 200 ezer orosz egy újabb, a régió destabilizálására irányuló nyugati kaland áldozatává váljon. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati országok ellenzik a regionális rendezés előmozdítására hivatott, 5+2 összetételű csoport összehívását, és Moszkva részvétele nélkül próbálják megoldani a problémát.
Lavrov azt hangoztatta, hogy az Oroszország elszigetelésére tett nyugati kísérletek kudarcot vallottak, azzal összefüggésben, hogy Moszkva erősíti együttműködését a globális Déllel és Kelettel. Szerinte az Egyesült Államok politikája a Közel-Keleten ugyanolyan destruktív, mint az ukrán kérdésben. „Azok az évek óta tartó kísérletek, amelyeket Washington a közel-keleti rendezésben való közvetítői erőfeszítések monopolizálására tett, a helyzet irányíthatatlanná válásához vezettek” – mondta a miniszter.
Lavrov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország kilépjen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ). Kijelentette, hogy erről egyelőre nincsen szó, de a kérdés a levegőben lóg. Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke kedden közölte, hogy Oroszország ki fog lépni az EBESZ Parlamenti Közgyűléséből, mert a testület átpolitizálódott, és elvesztette önállóságát.
Közben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolta a Reutersnek azt az értesülését, miszerint Oroszország az ukrajnai konfliktus befagyasztására tett javaslatot az USA-nak, amely ezt elutasította. Ezt még Washingtonban is cáfolták. Mint fentebb írtuk, az amerikaiak a háború folytatásában érdekeltek, függetlenül attól, hogy hány ukrán és más nemzetiségű katona hal meg nap mint nap a kelet-európai fronton.
