Igény van a magyar kulturális rendezvényekre Moldvában, ezeknek is köszönhető, hogy bátrabban vállalják identitásukat a moldvai csángómagyarok – közölte az MTI-vel Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke annak kapcsán, hogy ma a Kárpátokon túli Bákóban ismét megszervezik a magyarok által is lakott települések közös farsangbúcsúztató rendezvényét. (Itt jegyezzük meg, hogy a „csángó” a moldvai magyarokra ragasztott pejoratív, megbélyegző, lefitymáló jelző, amit máig nem sikerült kiiktatni a hivatalos kommunikációból sem.)
A moldvai csángómagyar szervezeteket tömörítő szövetség elnöke emlékeztetett, hogy a felnőtt hagyományőrzők két év kényszerszünet után gyűlnek össze újra szombaton a Beszterce menti megyeszékhelyen, és épp a járvány mutatta meg, mily nagy igény van a rendezvényre. “Akkor kezdtük értékelni igazából, a településekről akkor jöttek a visszajelzések, hogy mennyire jó volt, amíg meg lehetett szervezni” – mondta az MTI-nek. Az MCSMSZ elnöke szerint a rendezvény jó alkalom arra, hogy a különböző moldvai településeken élők találkozzanak, kapcsolatokat, barátságokat alakítsanak ki, megismerjék egymás énekeit, táncait.
A csángómagyar kultúra szempontjából fontos Moldvában is “mozogni” – mondta az elnök, aki szerint a találkozók iránti igényt mutatja, hogy ma már 1200-an is regisztrálnak egy-egy rendezvényre.
“Elmondhatjuk, hogy az emberek a megye és a régió szintjén is bátrabbak az első évekhez képest” – jelentette ki Pogár László, aki szerint ez a moldvai településeken a magyar kormány támogatásával zajló magyar oktatási programnak, valamint a számos kulturális rendezvénynek is köszönhető. Az eredményeket nem látni azonnal, akár egy évtizednek is el kell telnie, egy generáció felnőjön, hogy megmutatkozzanak, de ma már egyértelmű a fejlődés – mondta.
Pogár László kifejtette: a magyar oktatási programban 1800 gyerek vesz részt 34 moldvai településen bölcsődétől nyolcadik osztályig. A csíkszeredai csángó kollégiumban is van 54 középiskolás, aki a város magyar iskoláiban tanul, és 70 körüli a Bákóba ingázó csángó magyar középiskolások száma. A moldvai csángó falvakban ösztöndíj- és étkeztetési program, illetve számos iskolán kívüli tevékenység zajlik. Többek között a helyi népdalokat, -táncokat is itt sajátítják el a gyerekek, és hagyományos hangszeroktatás is van.
Pogár megerősítette: a fejlődést a 2021-es népszámlálás előzetes eredményei is visszatükrözik, tavaly Bákó megyében 353 személlyel többen vallották magukat magyarnak, mint 2011-ben (akkor 4208, tavaly 4561 volt ez a szám). Ez nem a demográfiai folyamatok eredménye, hiszen Románia többi megyéjéhez hasonlóan Bákó megyében is fogy a népesség, hanem azé, hogy a csángók inkább vállalják magyar identitásukat. Mármint az a pár ezer moldvai magyar, aki a háromszázezresre becsült népcsoportból megmaradt magyarnak a súlyos, több évtizedes asszimilációs nyomás dacára.
A moldvai magyarok farsangzáró rendezvényét ma 17 órától tartják Bákóban, a részvevők számát és a kulturális kínálatot tekintve ez az egyik legkiemelkedőbb moldvai magyar rendezvény. A program elnevezése – Csontkirály és Babkirály – a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódik: több csángómagyar faluban húshagyó kedden este meséltek az öregek arról, hogy éjfélkor Csontkirály és Babkirály megküzd egymással, és a küzdelem Babkirály, a böjt győzelmével végződik. “Így a rendezvénnyel alkalmat teremtünk arra, hogy a falvak felnőtt hagyományőrző csoportjai a hasonló és mégis különböző táncaikat, zenéjüket és énekeiket bemutathassák egymásnak és a közönségnek, valamint hogy a közös ünnepből, mulatságból erőt merítsenek a küzdelmes mindennapokhoz” – áll a meghívóban.
A rendezvényen a budai Szályka Rózsa, a diószéni Csenderes, a dumbravéni Gyöngyvirág, a klézsei Küs Klézse Szárnya, a külsőrekecsini Félöves, a háromkúti, a kosteleki, a lábnyiki és az újfalusi hagyományőrző csoportok, a hangszeres népzeneoktatási program ifjú zenészei és erdélyi vendégként a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház lép színpadra. A talpalávalót moldvai, erdélyi és magyarországi zenészek biztosítják.
