Bár a nyugati sajtó szerint senkit sem lepett meg az, hogy Izrael háborút indított Irán ellen, amellyel még csak nem is szomszédos, hiszen az USA már évek óta „adja a lovat” a perzsa iszlamista állam vélt vagy valós ellenségei alá. De azt a kérdést nagyon kevesen teszik fel, hogy a zsidó államnak milyen közvetlen érdeke fűződik egy ilyen agresszióhoz, amely nyilvánvalóan válaszcsapásra készteti a teheráni rezsimet. A hírek arról szólnak, hogy az iráni ellentámadás már áldozatokat követelt az izraeli lakosság körében.
Izraelnek több célja is lehet az Irán elleni támadással, de a prioritás egyelőre nem látható, vagyis nem tudni, hogy a zsidó állam pontosan mit is akar elérni – fogalmazott Szalai Máté, a hollandiai Clingendael Intézet munkatársa. Az egyik „leghivatalosabb” forgatókönyv az, hogy megpróbálják felszámolni vagy legalább visszavetni az iráni nukleáris programot, bár láthatóan ennél már sokkal kiterjedtebbek az izraeli légicsapások, miután nem csak atomlétesítményeket vesznek célba. A szakértő szerint ahhoz viszont, hogy érdemben lehessen arról beszélni, hogy az iráni nukleáris programot visszavetették, akár megsemmisítették, a légitámadások nem elégségesek, hiszen a legnagyobb urándúsítók mélyen a föld alatt vannak.
Izrael hagyományos értelemben vett szárazföldi hadműveletbe nem kezdett Iránban, hiszen ilyen, saját határaitól távoli frontnyitásra aligha képes. Eddig azt láttuk, hogy a zsidó állam kiterjedt titkosszolgálati és diverzáns akciókat hajtott végre a perzsa államon belül, így próbálva belülről megsemmisíteni a különböző hadászati központokat, az infrastruktúrát, valamint a katonai vezetőket. Eléggé el nem ítélhető módon az iráni civil atomtudósok ellen is végrehajtottak több terrrorcselekményt.
Ugyanakkor Izrael nem titkolt célja, hogy az Amerikai Egyesült Államok sokkal inkább részese legyen a konfliktusnak, és maga is váljon hadviselő féllé, mert az USA-nak megvannak azok a hagyományos kapacitásai, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy szárazföldön is megtámadják a célpontokat. „Ettől azért még nagyon messze vagyunk, az Egyesült Államok nem akar közvetlen hadviselővé válni” – tette hozzá az említett szakértő.
„Az az izraeli narratíva, miszerint az akció kizárólag az iráni nukleáris programról szól, nem teljesen állja meg a helyét, egyre több megfigyelő amellett érvel, hogy Izrael kimondott célja lehet az is, hogy destabilizálja az iráni rendszert, megteremtve annak a körülményeit, hogy egy ellenzéki csoport vagy a lakosság jelentős része föllázadjon. Bár azért ezzel kapcsolatban is sok kérdőjel merülhet fel” – jegyezte meg Szalai Máté, és hozzátette, nem látni olyan ellenzéki erőt a Magyarországnál 17-szer nagyobb és 9-szer népesebb Iránban, amelyik erre képes lenne. A szakértő szerint az iráni lakosság most megtámadva érzi magát, és függetlenül attól, hogy milyen kapcsolata van a síita rezsimmel, nem fog vele szemben felkelni, legalábbis most még ennek semmi jele nem mutatkozik.
Ami a perzsa iszlám állam katonai képességét illeti, a kutató kifejtette: a korábbi becslések arról szóltak, hogy a körülbelül 1500-2000 ballisztikus rakétája van, amit fel tudna használni Izraellel szemben. Ha ezeket egyszerre kilőnék, az olyan mértékű támadás lenne, amit rengeteg sikeres találat kísérne. De Irán nem akarja egyszerre ellőni az összes rakétáját, a válaszcsapásai egyelőre korlátozottak voltak. Ugyanakkor nem tudni, jelenleg hány rakétája van még Teheránnak. A nukleáris programjuk sem tartott ott, hogy atomfegyvereket tudnának előállítani, e tekintetben az Izrael által hangoztatott „megelőző csapás” is merő félrevezetés. Tehát még most sem tudni, hogy mi volt a zsidó állam valódi indítéka. Hacsak az nem, hogy a háborús helyzetre való hivatkozással a korrupt Netanyahu-kormány hatalamon tudjon maradni, akárcsak a Zelenszkij-rezsim Ukrajnában…
