Bíró András Zsoltnak, a Magyar-Turán Szövetség elnökének, valamint a Magyar-Turán – Székelyföld Hagyományőrző Egyesületnek régi álma valósult meg az erdővidéki Bölönben, amely a trianoni diktátumig Háromszék vármegye Miklósvári járásához tartozott. Július 9–10-én rendezték meg itt az első Erdélyi Ősök Napját.
A Kárpát-medencei hagyományőrző csapatok együtt emlékeztek meg a nagy közös, történelemformáló magyar ősökről. Velük együtt mindenki tisztelgett Attila nagyfejedelem és Árpád vezér dicső emléke előtt, a Tana-kúria területén, a rendezvény színhelyén. Több mint ezer évet visszautazva az időben, láthattuk az itt felépített honfoglaláskori jurtákat, amelyekben az egykori magyarság mindennapi életében szerepet játszó használati tárgyak, valamint fegyverek és viselet volt megtekinthető.
A zászlós sereg felvonulása után, az ünnepi nyitóbeszédet a mindenes rendező, a bölöni unitárius egyház lelkésze, Kozma Albert tartotta. Hálát adott őseinknek, hogy nem hagyták, hogy a történelem kereke felőrölje népünket, megőrizték és átadták a hagyományainkat, ezért ősi nyelvünk és kultúránk még sokáig megtart minket. Ferencz Zoltán, Bölön község (románul Belin, németül Blumendorf, korábban Böllen) polgármestere örömét fejezte ki, hogy faluja lehet e fontos rendezvény házigazdája.
Percze László, Magyarország csíkszeredai konzulja kérdezte a maga során: szükséges ma egyáltalán hagyományt feléleszteni, ápolni és erről beszélni? Szerinte Németh László adja meg nekünk a választ: „A népek emlékezete a hagyomány. A hagyomány: egy nemzet válasza életkörülményeire, a nemzet igazi személyisége, mellyel időben önmagához és feladataihoz hű maradhat.” Szintén ő írja Kiforgatnak a múltunkból című 1939-es írásában: „Mikor fordul egy nép kórjóslata aggasztóra? Amikor természetes szaporodása megáll, mondja a statisztikus. Amikor közügyei nem érdeklik többet, mondja az államférfi. Amikor szabadságáért gyáva fegyvert fogni, mondja a szabadsághős. Amikor múltját elveszíti, tesszük hozzá mi.”
Bíró András Zsolt kihangsúlyozta, hogy a magyar egy olyan nagy nemzet, amelynek olyan vezérei voltak, mint Attila és Árpád.” Legyünk büszkék magyarságunkra, az összefogás új és egyben jövőt alakító formáira léphetünk a mai rendezvénnyel is. Egy a haza, egy az út.”
Közben megérkezett a dobrudzsai Türk-Tatár Demokratikus Egyesület elnöke, Naim Belgin és kísérete. A média több képviselője is jelen volt, Aradról Vajda Noémi, a Szövétnek főszerkesztője, a Duna TV részéről Petkes László, a brassói Korona Rádiónak Kökösi Attila és Csíki Edmond készített riportokat. A népes jelenlevők közt bőven voltak brassóiak és hétfalusiak is.
Zenés-dobos hadi toborzó után a viseletbemutató következett, majd az íjászverseny. Krekács Zoltán solymász bemutatóval örvendeztette meg az egybegyűlteket. A kerecsensólyom égi röpködéséhez Das Dyar kurd énekes szolgáltatta a zenét. A Csongrádi Turán, a Tolnai Turán és a Székelyföldi Turán gyalogos harci bemutatója után egy közös táltos dobolás következett. Az egyik jurtában Koródi Gülzsanat bemutatta a kazah nép hagyományait, elmesélte történetüket, kitérve a magyar rokonságra. „A szovjet elnyomás drasztikus volt, csak orosz nyelvű iskolát engedélyeztek, elvették állatállományukat, mivel enélkül a nomád világ nem létezhet, olyan éhség kezdődött, hogy több mint 6 millió kazah halt bele. Mi, a kazah nép az eredeti magyarok történetét szájról szájra adtuk át generációkon keresztül, kazahul is ’magyar’ a magyar nép megnevezése, nekünk az iskolában a ’vengerszkij’ nevet erőltették.” Két lánya egy sátorban a csodálatos kazah és magyar népviseletek mintáit tartalmazó ruhákat mutatta be, vásárolni is lehetett.
A Kopecsni Gábor vezette Felföldi Dalia Iskola harci bemutatóját vastapssal jutalmazták. Mindenki megértette, hogy mennyire fontos volt a népi harcászat, a karikás ostor, az íjászat, a fokos, a bot, és főként a fizikai erő és bölcsesség. Kossuth Lajos elfogadta Rózsa Sándor és 150 fős betyárseregének segítségét a szabadságharcban, karikás ostorral küzdöttek eredményesen Délvidéken a szerbek ellen. A vértes szablyavívó viadalt is nagy érdeklődés követte. Az íjászverseny, a cél-távlövő verseny azt is igazolta, hogy rengeteg fiatal érdeklődik ősi harcászatunk iránt.
Az est fénypontja volt a Szertűz, amit Szedresi Attila és Paál Gyula celebrált, táltos dobolás kíséretében. Ebben a révületben különös hatást keltettek az ősi szövegek és énekek. A megszentelt tűz mindenkit melegített, a megszentelt füstöt mindenki beszippantotta, és sorrendben zabszemeket dobhatott a tűzbe, egészséget, szaporulatot, bőséget, szeretetet, boldogságot, összetartást kérve családjának és nemzetének Tengritől, azaz Istenünktől. Sorbán Enikő, Bíró Éva, Fodor Erzsébet, Bálint Benedekfi Emília és Fülöp Zoltán népdalénekesek zenés része után, szabadtéri táncház és táncmulatság zárta a napot.
Vasárnap is ismétlődtek az előadások, Bíró András Zsolt is tartott egy történelmi áttekintőt, majd mindenkit meghívott a Délvidéki Ősök Napjára (2022. július 23–24.), valamint Bugacra, az Ősök Napjára (2022. augusztus 13–15.), a Kurultajra, ami Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvénye, ahol a látogatók több száz lovassal, lovasíjásszal, íjásszal, több ezer viseletbe öltözött hagyományőrzővel, több tucat jurtával találkozhatnak.
Örvendetes volt a nagyszámú gyereksereg jelenléte Bölönben. Érdeklődve figyelték az előadásokat, íjakat szerettek volna vásárolni, csak nem volt, így az ostorozásnál maradtak. Készítettek és vásároltak ostorokat, első nap 3-4 gyerek ostorozott, de vasárnap már 20 gyerkőc csattogó ostorozásától volt hangos a hátsó kert. Amint tudjuk, az ostorcsattogás elűzi a rossz szellemeket. A szervezők jövőre visszavárnak mindenkit, de addig is csak gratulálni lehet a szervezőknek és a bölöni ifjaknak is, akik közül minden bizonnyal kikerülnek majd a jövendőbeli hagyományőrzők.
Bencze Mihály
