A Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken adták át a Mikó-Rhédey-kriptát a Házsongárdi temetőben, melynek restaurálását a Házsongárd Alapítvány szorgalmazta és felügyelte.
Özv. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, az alapítvány elnöke az ünnepségen elmondta, hogy a kétszintes, neogótikus építmény 1863-ben készült el, és a félezer éves sírkert „koronájának” is tekinthető. Külső és belső felújításához a legkiválóbb szakemberek fogtak össze, a magyar kormány és a Castellum Alapítvány is támogatta. „Egy pusztuló temető a történelmi tudat pusztulását is jelenti” – közölte. Úgy vélte, hogy a kripta megújulása nemcsak a kolozsváriakat tölti el örömmel, hanem a kincses város emblematikus sírkertjébe látogatókat is.
Kató Béla református püspök arról beszélt, hogy az elmúlt években csak az Erdélyi Református Egyházkerületben csaknem 500 egyházi épület újult meg. Elmondta: egy sírépület felújítása is nehéz, akár egy templomé, mely mögött van élő gyülekezet. A Házsongárdban lévő síremlékek esetében a család sokszor messze van. „Itt áll ma egy közösség, mely mégis úgy járult ide, mintha a saját templomát, házát újította volna meg” – mondta.
Hangsúlyozta: amíg magyarok élnek Erdélyben, gróf Mikó Imréről meg fognak emlékezni. Két meghatározó mozzanatot emelt ki az életéből: születésekor meghalt az édesanyja, és nagyszülei Nagyenyedre költöztek, hogy megfelelő oktatást biztosíthassanak neki. A püspök szerint mindkét eset az önfeláldozásról szól és befolyásolhatta Mikó Imre gondolkodását, életét. „Egész Erdélyre, sőt az anyaországra kiterjedően is felelősséget hordozott és vállalt” – mondta. Hozzátett: sáfár volt, tudta, kinek szolgál, és hogy el kell számolnia. A Házsongárd Alapítvány az ő nyomdokaiban jár, tesz azért, hogy legyen, ahova évtizedek múlva is eljönni, nem csupán a kövekért, hanem a szellemiségért, amit képviselt.
László Attila római katolikus főesperes hangsúlyozta, hogy őseink ma is erősítenek minket, élőket. Brendus Réka, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője „Erdély Széchenyijének”, Mikó Imérenek az emberi nagyságát emelte ki, aki csendben és halkan, de kitartóan, állhatatosan, megalkuvást nem tűrve dolgozott a közösségéért.
A Castellum Alapítvány nevében Betegh Katalin a jótékonysági koncertről beszélt, amelynek bevételéből a felújítást támogatták. Háromszék és Sepsiszentgyörgy képviseletében Nagy Zoltán Kovászna megyei önkormányzati képviselő elmondta: gróf hídvégi Mikó Imre valódi államférfi volt, „tenni akart, és nem lenni valaki”, maradandót alkotott Zabolától Sepsiszentgyörgyön át Kolozsvárig.
