A hagyományoknak megfelelően január elsején az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete ünnepi megemlékezést tartott a marosvásárhelyi Petőfi-szobornál.
A város első világi közösségi rendezvényét megtisztelte jelenlétével Hunyadi László szobrászművész, a 2000 decemberében felavatott szobor alkotója. Vele együtt a hallgatóság soraiból sokan évről évre visszatérnek az új esztendő első napján a nemzeti költőnk tiszteletére tartott megemlékezésre. Idén Nagy László unitárius lelkész a szeretet himnusza jegyében mondott áldást, majd dr. Ábrám Zoltán, az EMKE országos szervezete alelnöke köszöntötte a jelenlevőket. Petőfi Sándor születésének 201. évfordulóján két RMDSZ-es politikus mondott ünnepi beszédet – lévén 2024 választási év Romániában –, Soós Zoltán polgármester és Vass Levente ex-államtitkár, a Studium Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke. A rendezvény Petőfi-dalok közös eléneklésével, koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget.
Mint ismeretes, az újabb kori kutatások nyomán ma már csak azt lehet bizonyosan állítani, hogy 1823-ban az év napján jegyezték be az újszülött Alexander Petrovicsot a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség keresztelési anyakönyvébe. Vélhetően egy-két nappal korábban jöhetett világra, minden bizonnyal Kiskőrösön (sokak szerint Szabadszálláson). A zseniális poéta, forradalmár, nemzeti hős a magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja, de születésének napjáról és helyéről végül az irodalomtörténeti „közmegegyezés” döntött, no és tankönyvírók. Halálának helye és ideje is bizonytalan, 1849-ben eltűnt a Segesvár melletti csatában, egyes feltételezések szerint elesett, mások szerint Szibériában pusztult el évek múlva orosz hadifogságban, de a „nemzeti hőstörténet” a fehéregyházi csatában elesett és közös sírnak adott katonapoéta kultuszát ápolja.
