A magyar kormány támogatásával megújult újtordai református templomban vasárnap tartottak hálaadó istentiszteletet.
E jeles alkalommal Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét a kisebbik tordai gyülekezetben.
Torda az egykori Torda vármegye, majd Torda-Aranyos vármegye székhelye volt, ma a romániai Kolozs megye egyik megyei jogú városa (municípiuma) Kolozsvár, Dés, Szamosújvár és Aranyosgyéres mellett. A 45 ezres városban ma már három és fél ezer körüli a magyarok száma. A két református egyházközség, az ótordai és az újtordai összesen sem tart nyilván ezer hívet, a templomfelújítást most ünneplők közössége alig háromszáz lelket számlál. A helytörténet XIV–XVI. századinak tünteti fel a műemlék templomot, amely a századok során többször átépült, megújult.
Újtorda központjában egy árnyas park rejti a szabálytalan ovális alaprajzú várfallal övezett református istenházát. Szomorú történeti adalék: 1601 végén, amikor az „állhatatlan” Báthory Zsigmond fejedelem újra visszatért Erdélybe, a marosújvári táborból kitörő egyik csapata levágta Giorgio Basta császári generális Kolozsvár melletti őrségét, amire válaszul Basta egy büntetőalakulatot küldött Torda ellen, amiért annak lakosai nem figyelmeztették idejében őt. A támadás leginkább Újtordát érintette, melynek lakossága bemenekült ugyan a templomot védő falak mögé, de gyöngén védekezett. Több száz áldozata lett a betörésnek, Újtorda elnéptelenedése a város sótermelésének megszűnésével fenyegetett, ezért Bethlen Gábor 1614-ben a templomot, a várfalat és a hozzá tartozó birtokokat a sóvágóknak adományozta, ám letelepítésük nem sikerült. 1619-ben a fejedelem református vallású gyalogosait hozta be az elnéptelenedett városrészbe, akiknek a különleges jogállása miatt különvált Új- és Ótorda, a templom pedig reformátussá lett.
Az ótordai refomátus templom a városközpont egyik mellékutcájában található, míg a római katolikus templom az óváros szívében. Ebben több országgyűlést is tartottak a 13–17. századokban, itt hirdették ki 1568-ban – Európában elsőként – a vallásszabadságot.
(Fotók: MTI/Kiss Gábor)