A napokban az erdélyi sajtó egy része arról számolt be, hogy – az Oroszország márciusi kilépése után 46 tagúra csökkent – Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának képviselői újra Romániába utaztak, hogy immár ötödik alkalommal vizsgálják a helyszínen is az ország kisebbségvédelmi vállalásainak teljesülését.
Eddig két „magyar vonatkozású” tájékoztatásról hallottunk-olvastunk. Előbb június 28-án Nagyváradon találkoztak az ET képviselői a Bálványos Intézet és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) szakmai szervezetek képviselőivel, mely szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be Románia államjelentése mellé.
Mint ismeretes, Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanács keretegyezményét, és a legutóbbi államlátogatás után, 2018-ban a tanácsadó bizottság éles kritikájában részesült a magyarok kisebbségi helyzete vonatkozásában. A Bálványos Intézet és az AGFI a legutóbbi alkalomhoz hasonlóan idén is árnyékjelentés benyújtásával segítette a tanácsadó bizottság munkáját, hogy az minél valósághűbb képet szerezhessen a romániai magyarok kisebbségjogi helyzetéről. Már csak azért is, az utóbbi három évben semmi sem változott, sőt, egyes vonatkozásokban a romániai magyar kisebbség helyzete romlott.
A váradi találkozón Toró Tibor a Bálványos Intézet, valamint Bethlendi András az AGFI képviseletében empirikus adatokon és konkrét jogeseteken keresztül több kiemelt problémáról tájékoztatták a tanácsadó bizottság képviselőit:
– A román nyelv nem megfelelő oktatása és annak érettségin való számonkérése okán sérül a magyarul tanuló diákok felsőoktatáshoz való hozzáférése;
– A vegyes tannyelvű iskolákban infrastrukturális szempontból jellemzően hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar osztályokban tanuló diákok;
– A többségi lakosság oktatásából hiányzik a megfelelő interkulturális oktatás
– A közigazgatási nyelvi jogok felügyeletének és alkalmazásának hiánya rendszerszintű;
– A 2019-ben elfogadott új közigazgatási törvény jogvesztést eredményezett az 50 ezres kolozsvári magyar közösségben;
– A Bálványos Intézet kutatás alapján széleskörűnek nevezhető a magyarellenesség jelensége Romániában. Ennek a nagy nyilvánosságban való megjelenése nem kizárólag a szélsőséges pártokra és sajtójukra jellemző, hanem rendszeresek a mérsékeltnek mondott-hitt pártok politikusainak repertoárjában is.
A részletekbe menő, gazdagon adatolt tájékoztatás során Toró és Bethlendi felhívátk a tanácsadó bizottság figyelmét, hogy habár a Romániáról szóló 2018-as szakértői jelentés több ajánlást is megfogalmazott számos tekintetben, ezeket Románia mindezidáig figyelmen kívül hagyta.
A nagyváradi találkozóról a romániai magyar sajtónak csak egy szűkebb rész számolt be, nem úgy a másnap, június 29-én megtartott informális találkozóról, amelynek során az RMDSZ képviselői tájékoztatták az ET delegációját a saját szemszögükből. A szatmárnémeti találkozón a pártot Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető, Horváth Anna önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, Hegedüs Csilla szóvivő és Szilágyi Dóra ifjúsági ügyvezető alelnök képviselte. Bár átfogó jelentést nem tettek le az asztalra, konkrét esetekből kiindulva az RMDSZ-esek is elmondták elmarasztaló véleményüket a romániai kisebbségi helyzetről, különös tekintettel a magyar közösséget ért és érő hátrányos megkülönböztetésekről, atrocitásokról. Dacára annak, hogy a párt immár két esztendeje hatalmi helyzetben vesz részt az állam irányításában, a PSD–PNL–RMDSZ-kormánykoalíció tagjaként.
Ugyanakkor pozitív fejleményként hangoztatták azt, hogy immár bekerült a kormányprogramba a kisebbségi törvény elfogadása, állítólag jelenleg dolgoznak a törvénytervezeten, amelyet egyeztetések követnek a többi nemzeti kisebbség képviselőivel és a parlamenti pártokkal. Ezzel mintegy elismerték: egyelőre a távoli jövő „zenéje” ez a jogszabály.
A nagyváradi és a szatmárnémeti informális találkozók közül csak az utóbbiról számolt be a magyar állami hírügynökség, az MTI.
