Szeptember 19-én kezdődik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa a németországi északi fríz kisebbség otthonában, Husumban. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek ernyőszervezetét 75 éve alapították, a vasárnapig tartó rendezvényen így központi szerep jut a visszaemlékezésnek.
„A rendezvényen a szervezet több korábbi vezetője és a kisebbségvédelem számos kiemelkedő személyisége lesz jelen. Közösen visszaemlékezünk az 1949-es alapításra, a FUEN számára új fejezetet jelentő 90-es évekre, amely a vasfüggöny lebontásával együtt új lehetőségeket, de megoldatlan kisebbségi kérdéseket is hozott magával, és természetesen az elmúlt évek eredményeit is sorra vesszük. Megvitatjuk, hogy milyen lehetőségek nyílnak az európai választásokat követően a kisebbségi jogok érvényesítésére, illetve Fernand de Varennes, a ENSZ korábbi kisebbségügyi különmegbízottja mutatja be annak a szakértői konferenciának a következtetéseit, amelyet idén tavasszal szervezett a FUEN. A küldöttgyűlés fő határozata szintén az európai kisebbségvédelmi kerettörvény megteremtésének fontosságát hangsúlyozza – foglalta össze Vincze Loránt FUEN-elnök, EP-képviselő.
Vincze jelzésértékűnek mondta, hogy Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai elnöke is üdvözli majd a FUEN kongresszusát, de kiderült, hogy csak egy videóüzenet telik majd ki tőle, személyesen nem teszi tiszteletét Frízföldön.
A határon túli magyar szervezetek a Magyar Közösségek Munkacsoportja ülésén fognak egyeztetni a közös kihívásokról. Az RMDSZ, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a felvidéki Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, valamint a Magyar Polgári Erő (MPE) nevű erdélyi RMDSZ-hajtás képviselői pénteken délután találkoznak a német–dán határhoz közeli Risum-Lindholmban. A FUEN kongresszusán Magyarországról a német, a szlovák, a román és a ruszin országos önkormányzatok küldöttjei lesznek jelen.
A helyszín, Husum városka Németországban, Schleswig-Holstein tartomány Nordfriesland járásában, az Északi-tenger partján található, alig 23 ezren lakják. A germán eredetű fríz népcsoport ma kb. másfél milliós, egyharmaduk él a három mai európai állam között megoszló Frízföldön (Hollandia, Németország és Dánia partvidékén, valamint a Fríz-szigetek nevű Északi-tengerbeli szigetláncon). A németországi Nordfriesland járás – amelynek Husum a székhelye – kétezer négyzetkilométernyi, 170 ezer lakossal, akiknek egytizede bevándorló, köztük van 1100 román állampolgár is. Ma már ebben a járásban is kisebbségben élnek a protestáns frízek.
