Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségére – döntött még szombaton a Hargitai Egyeztető Tanács (HET) nevű „megyei pártbizottság”, ami az 1968-ban kiókumlált szocialista megyébe szuszakolt három történelmi székely szék (Udvarhely, Csík, Gyergyó) reprezentánsaiból lett kialakítva.
A politikailag egyre vállalhatatlanabbá vált Borboly Csaba jelenlegi tanácselnöknek két kihívója is akadt a helyettesei személyében: Bíró Barna Botond és Barti Tihamér alelnökök is szívesen átközltöztek volna az elnöki irodába. A HET keddi, hat és fél órás tanácskozását követően még nem jutottak megegyezésre a jelöltállítás kapcsán, szombaton viszont megszületett a döntés: az udvarhelyszéki Bírót indítja az RMDSZ a székelyföldi megye tanácselnöki tisztségéért.
Tánczos Barna hargitai szenátor, exminiszter így magyarázott: „Az eljárást betartva a HET döntést tudott hozni arról, hogy ki legyen a jelölt” – hangsúlyozva, hogy a döntés meghozatalakor azt tartották szem előtt, hogy az RMDSZ-en belül milyen jelölttel tudnak majd olyan „kohéziós erőket mozgósítani”, amivel a maximális eredményt érhetik el nemcsak a június 9-ei helyhatósági választás alkalmával, hanem az ugyanaznap tartandó európai parlamenti választás során is. Ami furcsa okfejtés: az rendben van, hogy Bírót találták esélyesnek arra, hogy vele a párt megtartsa a megyeelnöki funkciót, de az ő személyének semmi köze ahhoz, hogy a hargitai székelyek hány voksot hajlandók beleadni a közösbe ahhoz, hogy – a kedvezőtlen előjelek dacára – az RMDSZ bejuttathasson egy-két embert az EP-be.
Tánczos sietett kijelenteni azt is, hogy a „vesztesek”, Borboly Csaba és Barti Tihamér alelnökként szeretnék majd munkájukat folytatni a megyei tanácsban. Azaz a párt nem engedi el a gyakorlatilag megbukott Borboly kezét, hanem megtartja egy jól fizető funkcióban, pláne, hogy igen sokat tud – négyszer négy évnyi „megyevezetés” után.
A HET szombati ülését követően a Facebook-huszárként is ismert Borboly úgy fogalmazott, hogy olyan megegyezés született, amely biztosítja a megkezdett munka folyamatosságát, a megyei tanács szervezeteinek megtartását és fejlődését. „A legfontosabb, hogy az erdélyi magyarságnak képviselete legyen Európában. Ennek most alá kell rendelni a térségi rivalizálást és a helyi érdekek érvényesítését” – fogalmazott. Ami így egy az egyben botorság, sőt, a helyi érdekek leminősítése és a székely autonómia arcul csapása.
Ebből már hiába próbálta magát kimosni azzal, hogy elismerte: Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke is segített megállapodásra jutniuk. Lefordítva: a pártelnök meggyőzte az erodálódott Borbolyt, hogy hátrább kell lépnie, és be kell érnie a megyei tanácsi alelnökséggel. De ehhez még az ugyancsak erodálódott RMDSZ-nek meg kell szereznie a többséget a harminc fős közgyűlésben…
