Egy nap alatt két, mondhatni ellentétes politikai táborhoz köthető véleményformáló egyívású nyilatkozata jelent meg a magyarországi közbeszéd eldurvulása kapcsán. A mai politikai kultúrát és diskurzust nemhogy nem kellene exportálni a nemzetközi fórumokra, de itthon is jó lenne befejezni, felszámolni – véli mind Pilhál György, a kormánypárti Magyar Nemzet vezető publicistája, mind Fodor Gábor, a liberális ellenzék mértékadó figurája.
Pilhál a ma megjelent glosszáját így indította: „Régi kedves olvasóm kérdezi: miért vadult el már a jobboldali sajtó nyelvezete is, hová tűnt az a régi elegancia, ami eddig megkülönböztetett minket az ellenzéktől? Jogos a kérdés, már nem kenyeret dobunk vissza a kőhajigálókra – mondván, annak nem volt semmiféle foganatja. Nem tudom, hová vezet ez az agresszív ’párbeszéd’. Jó irányba aligha.”
A neves publicista így folytatta: „Bonyolítja az egészet, hogy az olvasókat sem érdeklik annyira a politikusok és az ő botrányaik, mint ahogyan azt mi, újságírók gondoljuk: elegük van belőlük és zavaros dolgaikból. Emberre szabott szelíd cikkeket szeretnének olvasni, mint régen.” Végül rezignáltan állapítja meg: „Furcsa szerzet a XXI. század magyarja. Néha azon veszi észre magát, hogy igazából békességre szomjazik. Azt hiszem, igazából mi, felhangosított, egymásnak ugrasztott hírlapírók is így vagyunk ezzel.”
Fodor Gábor a közösségi médiában horgadt fel: „Lesújtó a véleményem a folyamatos hazaárulózásról – legyen szó bármelyik politikai oldalról is. Korábban a Fidesz bélyegezte ennek a baloldalt, most legutóbb Dobrev Klára és Magyar Péter címkézte így a kormányt. Egyrészt, akik ezzel dobálóznak, gyakran nincsenek tisztában a fogalom pontos jelentésével. Másrészt az ilyen megbélyegzéssel erkölcsileg szeretnék leminősíteni a másikat, akivel szemben ezután minden megengedett és meghallgatni sem érdemes, hiszen egy tolvaj, bűnöző, hazaárulóról van szó. Ezt a politikai kultúrát nemhogy nem kellene exportálni a nemzetközi fórumokra, de itthon is jó lenne befejezni, felszámolni. Onnan lehet majd tudni, hogy Magyarország a fejlődésben lendületet vesz, ha a politikai ellenfelek úgy viszonyulnak majd egymáshoz, hogy »nem értek egyet a másikkal, harcolok az igazamért, de az ellentétes oldalon is elismerem azt, hogy ők is a közös hazánk sorsát szeretnék jobbítani, csak legfeljebb nem a megfelelő úton«.”
Fodor a rendszerváltás utáni magyar politikai élet egyik legnagyobb túlélője, aki hat parlamenti ciklust tudhat a háta mögött. A Fidesznek egyik alapítójaként még a párt legnépszerűbb politikusa is volt, ennek ellenére 1993-ban az SZDSZ-hez igazolt. S amikor az SZDSZ összeállt az MSZP-vel, Fodor a Művelődési és Közoktatási Minisztérium élére kerül. Tíz év parlamenti munka után 2007-ben környezetvédelmi és vízügyi miniszter lett, de nem sokáig, hiszen a balliberális koalíció szétesett, ő pedig visszaadta a mandátumát. 2010-ben, a „Szadesz” összeomlása után már nem jutott be az Országgyűlésbe, de 2014-ben már a Liberálisok elnökeként a baloldali közös lista negyedik helyéről ismét képviselő lett. 2018-ban ezt már nem sikerült megismételnie emiatt felhagyott az aktív politizálással, de a hangját még mindig hallatja. Jelenleg a 2019-ben általa alapított Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, politikai beszélgetőműsorok állandó meghívottja.
Fodor Gábor legutóbb nemcsak a magyarországi ellenzéket osztotta ki, de az Ursula von der Leyen-féle brüsszeli bürokráciát is, amely a múlt héten nekiesett a magyar kormánynak és Magyarországnak. Szerinte az uniós svihákság kiemelkedő megnyilvánulását jelentette Ursula von der Leyen bizottsági elnök felszólalása, „aki, kétségkívül példátlan módon, a szerepe adta lehetőség határait átlépve, súlyos kritikát fogalmazott meg hazánk kormányával kapcsolatban. Tette ezt úgy, hogy első elnökségét annak az Orbán Viktornak is köszönhette, aki Manfred Weberrel szemben mellé állt és hétgyermekes konzervatív hölgyként még példaként is beszélt róla pár évvel ezelőtt. (…) ma hiányzik a politikai vezetés az unióban, nincs olyan tekintélyes politikus, mint Angela Merkel volt, aki akart és tudott kompromisszumokat kötni. Ő ezekben a megállapodásokban a különutas Magyarországnak is mindig talált helyet.”
Fodor nemrég véleményt mondott a Magyar Péter-jelenségről is: szerinte maga a TISZA nevű protestpárt, a mozgalom hasznos, mert kihívás mind az elkényelmesedett kormánypártok, mind a széthulló magyar baloldal számára, ugyanakkor magáról az emberről, Magyar Péterről rendkívül negatív a véleménye.
