Kovács Jenő polgármester megerősítette az MTI-nek az elsőként a román nacionalista sajtóban megjelent hírt, miszerint a Szatmár megyei művelődési igazgatóság megbírságolta a nagykárolyi polgármesteri hivatalt a két hete felállított Kölcsey-szobor felirata miatt.
A bukaresti kultuszminisztérium megyei kirendeltsége tízezer lejes (kétezer eurós) bírságot rótt ki a Szatmár megyei kisváros elöljáróságára, kifogásolva, hogy az emlékművön csupán magyar felirat szerepel, román nem. A Kölcsey Ferenc nagykárolyi ülőszobra mellett felállított klasszicista, csonka oszlop talapzatán a költő nevén kívül a Himnusz harmadik sora – „Nyújts feléje védő kart” – szerepel feliratként az Erkel Ferenc zeneművéből származó kottarészlettel együtt.
Az RMDSZ-es polgármester az MTI-nek elmondta: a feliratra nem kértek külön engedélyt az illetékes hatóságtól, mivel az emlékművet készítő Győrfi Lajos szobrászművész úgy tudta: eredeti kéziratból vett idézet esetén nem szükséges fordítás. Az elöljáró közölte, hogy bíróságon támadja meg a büntetést, mivel a városvezetés jóhiszeműen járt el, senki érzékenységét nem akarta sérteni. Ezzel egy időben a romániai köztéri emlékműveket jóváhagyó országos bizottsághoz fordul a helyzet és a jogszabályi környezet tisztázása végett, és ha a bukaresti grémium kéri, a talapzat másik oldalán megjelentetik a szöveg román fordítását. „Odaírjuk románul is, hogy tudják a román testvérek is, miről szól a magyar himnusz. Semmi gondot nem látok ebben, sőt” – mondta Kovács Jenő. Ez azért nem pont így van, ugyanis a Himnusznak egyetlen, könyvben is publikált román fordítása ismert, a marosvásárhelyi költő, műfordító Csata Ernő munkája, aki az ominózus sort így ültette át: „Întinde-i brațul tău chiar” – ami kevesebbet mond az eredetinél. Az interneten kering egy román nyelvű ismertető a magyar himnuszról, abban az „Întinde asupra-i braț păzitor” a román verziója a „Nyújts feléje védő kart” sornak, ami a Csatáénál pontosabbnak és kifejezőbbnek, sőt költőibbnek tűnik, de alája írták, hogy ez „nem hivatalos fordítás”. Mintha legalábbis egy versnek létezne hivatalos fordítása…
A román média máris úgy állította be, hogy akár el is távolíthatják a helyéről az emlékművet, ha nem válik törvényessé a feliratozás. Erre Kovács Jenő így reagált: „Én már mindent el tudok képzelni, csak azt nem, hogy ennek a szobornak valami baja legyen.” Hozzátette, hogy a szoborkompozíciót csak érvényes bírósági végzés nyomán lehetne eltávolítani, és azt a polgármesteri hivatalnak kellene végrehajtania. (A szobordöntés amúgy nem lenne előzménytelen Nagykárolyban, hiszen a városban egykor már állt szobra Kölcseynek: Kallós Ede monumentális alkotását 1897-ben avatták fel a Károlyi-kastély kertjében. 1920-ban a város Romániához került, s a költő szobrát először 1933-ban, majd pedig 1934-ben is megrongálták, a második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, aminek nyomán a román hatóság a megcsonkított bronztestet feldaraboltatta és beolvaszttatta.
Kovács elmondta még: a Szatmár megyei művelődési igazgatóság feljelentés nyomán bírságolt, ugyanaz a nagykárolyi magánszemély tett panaszt, aki a szoboravató alatti román ellentüntetést is szervezte. Az illető 15 éve mindenért feljelenti az ügyészségen a nagykárolyi magyar polgármestert. A feljelentő amúgy a Kölcsey-szobor alatti talapzatot is kifogásolta, mivel az nem csiszolt kő, hanem sziklából kiszakított kőzetre emlékeztet – a feljelentő szerint az alkotó ezzel Trianonra és az elszakított nemzetrészekre akart utalni. Kovács Jenő polgármester nevetségesnek nevezte a vádat. A román sajtó egy része azt írta, hogy az ülőszobornak a jóváhagyott tervek szerint a földön kéne lennei, nem pedig a jelenlegi kőtalapzaton.
„Mindenkit arra biztatok, hogy legyen türelmes, ne vegyük fel a kesztyűt, amit ránk akarnak húzni, ne veszekedjünk, vitatkozzunk. Megpróbáljuk ezt úri módon kezelni’ – üzente a közvéleménynek Nagykároly RMDSZ-es elöljárója.
Kölcsey Ferenc szobra, amelyet április 12-én avattak fel, azért keltett szinte egyhangú szélsőnacionalista felhorgadást az amúgy is magyarellenes politikai közbeszédben és sajtóban, mert az avatásán megjelent és beszédet mondott Novák Katalin magyar köztársasági elnök is, aki úgymond magánlátogatáson ugrott át a közeli határon a Szatmár megyei kisvárosba. Az avatóünnepséget más városokból érkezett román szélsőségesek igyekeztek megzavarni, arcátlan és ízléstelen fellépésük nagyobb visszhangot keltett a médiában, mint maga a felemelő közművelődési aktus, azaz a szoborállítás ténye. Az Agerpres román állami hírügynökség magyar szerkesztői is ezzel a címmel számoltak be az eseményről: „Kifütyülték Nagykárolyba érkezésekor Novák Katalin magyar köztársasági elnököt”. Sőt mit több, akadt magyar nyelvű sajtóorgánum is, amelyik egyenesen a magyarországi vendégeknek és a nagykárolyi magyarságnak rótta fel a román ultrák randalírozását. „Tényleg fontosabb Novák Katalin személyi kultuszának építése, mint az erdélyi román–magyar viszony normalitása?” – ezen sunyi cím alatt igyekezett egy hosszú cikkben elkövetőnek beállítani az áldozatot a Transtelex.ro nevű kolozsvári Soros-portál szerzője…
