Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos beszélt a Magyar Nemzetnek arról, hogy Isztambul szívében bukkantak rá az Erdélyi Fejedelemség elhagyatott épületére.
A kormánybiztos szerint Magyarországon a törökökkel kapcsolatban jellemzően ma is mindenkiben a hódoltság százötven éve él a legélénkebben, esetleg a kereskedelmi televíziók egy-egy szappanoperája, mint a Szulejmán. Pedig a török–magyar kapcsolatok ennél jóval messzebbre nyúlnak vissza. „Már a honfoglalásaink előtti évszázadokban, vélhetőleg a Magna Hungária, az őshaza feltételezett területén töltött időszakunkban egymás mellett éltünk az ótörökökkel. Ebből nyilvánvalóan házasságok is születtek, és a szókincsünkben is rengeteg, körülbelül négyszáz török eredetű szó szerepel” – fogalmazott Hoppál a lapnak.
Mindazonáltal nem véletlenül él a magyarság köztudatában a ’török átok’ mint olyan, hiszen ennek az „egymás mellett élésnek” népirtásig terjedő dimenziói voltak, amit soha nem lehet elnézni az oszmán hordáknak.
Tény, hogy a XVII. században az Erdélyi Fejedelemség követsége Isztambul legnívósabb negyedében helyezkedett el. Az épület megvan, de rendkívül romos állapotban, már az is eredmény, hogy sikerült azonosítani. Remélhetőleg az évad végére összeáll egy olyan koncepció, ami hosszú távon megoldaná az épület hasznosítását. Ebben segíthet az is, hogy a 2025-ös év a török és a magyar innováció és tudomány éve lesz.
