A Romániai Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) múlt héten közzétett felhívásában a súlyosbodó költségvetési hiány és a bürokrácia csökkentése érdekében ismételten javasolta, hogy csökkentsék a romániai megyék számát a jelenlegi 41-ről 15-re, a közigazgatási átszervezés során pedig a városok meghatározásánál legyen feltétel a legalább tízezer, a községeknél pedig a legalább ötezer lakos.
Politikai berkekben szinte egyöntetű felzúdulást és ellenkezést váltott ki a javasalt, hiszen Romániában a legkülönfélébb politikai pártok klientúrája és holdudvara, a minden rendű és rangú politikusok pereputtya népesíti be a közigazgatást, az állami vezetéstől a legutolsó önkormányzatig. A több százezres bürokratahad kontraszelekciós, nem pedig kompetenciaalapon termelődik ki és bővül folyamatosan, a történelmi időkig visszanyúlóan.
Az egyik ellenérv, amit az aktatologatók siserehada felhoz, az az, hogy egy ilyen közigazgatási karcsúsítás, összevonás nyomán Romániában eltűnne az önálló községek 85 százaléka, a városok csaknem felét községgé kellene visszaminősíteni, az úgynevezett „municípiumok” (megyei jogú városok) egyharmada pedig elveszítené kiemelt státusát, ha gyakorlatba ültetnék a CCIR által kezdeményezett átszervezést. Románia 102 municípiuma közül 36 ma már nem teljesíti azt a törvényes előírást, amely szerint ezen közigazgatási rang megszerzéséhez az illető városnak legalább 25 ezer lakosúnak kell lennie.
A román média a 2021-es népszámlálás előzetes adatai alapján kiszámolta, hogy az országban a jelenlegi 3189 helyett csak 1028 polgármesteri hivatal maradna. A 318 város közül csak 170 (vagyis 53,5 százalékuk) teljesíti a CCIR által kitűzött feltételt, a 2862 község közül pedig alig 355-nek (12,4 százalékuknak) a lakossága haladja meg az ötezret. A sajtó szerint 38 olyan város van Romániában, amely a községekkel szemben támasztott elvárásnak sem felel meg, vagyis kevesebb mint ötezer lakosuk van, közéjük tartozik a Hargita megyei Tusnádfürdő és Borszék, valamint a Maros megyei Erdőszentgyörgy is. Másfelől 45 olyan községe van Romániának – főleg a nagyvárosok szomszédságában és a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében –, amelyeknek több mint tízezer lakosa van.
A kereskedelmi és iparkamara javaslata alapvetően a helyi önkormányzatokban és az állami intézmények megyei kirendeltségeinél dolgozó alkalmazottak számának csökkentését célozza annak kapcsán, hogy a kormány takarékossági intézkedéseket helyezett kilátásba. Kiderült ugyanis, hogy az első negyedévben mintegy négymilliárd euróval nagyobb volt az államháztartási hiány a tervezettnél. Az érdekképviselet szerint a bürokrácia csökkentésével lehetne a leghatékonyabban csökkenteni a költségvetési hiányt, ugyanakkor óva intette a kormányt, hogy adóemeléssel próbálja a lyukat betömni. „Lengyelország a vajdaságok számát 47-ről 16-ra csökkentette, és a 38 millió lakoságú országban 900 ezer alkalmazottat fizetnek közpénzekből, míg nálunk 20 millió lakosra 1,3 millió közalkalmazott jut” – mutatott rá Mihai Daraban, a CCIR elnöke. Hozzátette, az elképzelésnél az igazságszolgáltatásban meghonosított régiósítást, a 15 létező táblabíróságot vették alapul, de a megyék száma akár kisebb is lehet, csak ne nevezzék át őket, mert az alkotmány „megyékről” beszél. A közigazgatás karcsúsítása harmadára csökkentené az állam működési költségeit – állította a kamara elnöke.
Emil Boc kolozsvári polgármester (PNL), volt kormányfő szerint a nemzet liberálisok mindenképp véghez viszik az üzleti szféra által is követelt megyeegyesítést, de ennek a választásokat megelőző egy évben nincs realitása. Azt pedig nem tudni, hogy 2024 után a PNL kormánytényező lesz-e még. A közigazgatási reform egyik nagy ellenzője a kisebbik román kormánypárt, az RMDSZ. Politikai hovatartozásuktól függetlenül maguk az állami, közigazgatási, önkormányzati apparátust duzzasztó bürokraták is nyilvánvalóan a reform elgáncsolásában, de legalábbis elodázásában érdekeltek.
