Mintegy négyszáz cigány közösség képviseletében több mint 4000 küldött vett részt ma a romániai roma közösségek képviselőinek bukaresti kongresszusán.
A küldöttek buszokkal érkeztek a fővárosba az ország minden részéről, többségük fehér baseball-sapkát viselt és a Pro Európa Roma Párt zászlaját lengették. Az eseményen több balkáni politikai vezető is részt vett, köztük Marcel Ciolacu román miniszterelnök, Nicolae Ciucă szenátusi elnök, Alfred Simonis, a képviselőház ügyvivő elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a nemzeti kisebbségek parlamenti frakcióját vezető örmény Varujan Pambuccian. A kongresszus meglepetésmeghívottja Florin Salam „manele”-énekes volt.
Az esemény a román és a roma himnusz lejátszásával kezdődött, majd közös imádság következett, amely után a cigányok jogaiért és szabadságáért folytatott küzdelemről, a diszkriminációról és a sztereotípiákról szóló filmet vetítettek le.
A Marian Mexicanu Orchestra mulatós cigányzenekar fellépése után beszédet mondott a kongresszust szervező Pro Európa Roma Párt elnöke, Nicolae Păun, hangsúlyozva, hogy az esemény országos és európai szinten is egyedülálló. „Ezek az emberek nem előadásra jöttek, és nem az utcáról gyűjtöttük össze őket, hogy megtöltsük a termet. Ezek az emberek azért vannak itt, hogy támogassák a romapárt következő 10 évre szóló új jövőképét. 4150 küldött van itt. Romániának szüksége van a romákra, és nekünk szükségünk van Romániára” – fogalmazott. Ugyanakkor azt kérte Ciolacutól és a többi jelen levő politikustól, hogy figyeljenek oda a roma közösségek problémáira, kéréseire.
A kongresszus részvevőit romani nyelven köszöntő román kormányfő rámutatott, a szegénység és az oktatáshoz való hozzáférés problémájának megoldása nemcsak a roma közösség számára fontos, hanem az ország jövője szempontjából is jelentőséggel bír. „Azt akarom, hogy a Romák Romániáért elnevezésű programjuk szerves része legyen annak a társadalmi szerződésnek, amelyet a román államnak minden polgárával szemben fel kell vállalnia (…) Önök romák, de mindenekelőtt románok. Legyenek egységesek, legyenek felelősek, és dolgozzunk együtt azért, hogy Románia olyan ország legyen, amilyennek szeretnénk!” –fogalmazott.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy rövidesen opcionális tantárgyként fogják oktatni az iskolákban a romák történelmét. (Nemrég vezették be a közoktatásba a holokauszt története nevű tantárgyat, amire soka úgy reagáltak: mi jöhet még?)
Kelemen Hunor román nyelvű beszédében kiemelte, ha a magyarok és a romák „nem lettek volna türelmesek Romániában, lehet, hogy teljesen másképp állnának a dolgok”. Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a cigányok által az 1990-es marosvásárhelyi események alatt tanúsított szolidaritásért. Ugyanakkor arra buzdította a romákat, hogy vállalják fel identitásukat, nyelvüket, etnikumukat és kultúrájukat, mert így senki sem kerülheti meg őket.
Kelemen utalást tett beszédében a készpénzfizetési korlátozásokról kialakult vitára is. A téma kapcsán egy Maros megyei „cigány barátjának” az üzenetét tolmácsolta a miniszterelnöknek. „A barátom megkért, adjam át önnek, ha találkozunk, hogy két dolog soha nem fog kimenni a divatból: a bőrdzseki és a készpénz” – adta hírül az Agerpres.
A bukaresti statisztikai hivatal szerint a tavalyi népszámláláskor csak 569 500 cigányt találtak Romániában, amit a fentebb idézett Nicolae Păun megkérdőjelezett. Szerinte 300 ezer romát simán kihagytak a legutóbbi cenzusból. Azokat a véleményeket azonban ő sem erősítette meg, amelyek szerint valójában kb. 2 és fél millió cigány és cigány származású ember él Romániában, noha a rendszerváltozás után százezrével hagyták el a szülőföldjüket és özönlöttek nyugatra.
