Miközben Lengyelország szeretné Ukrajna mihamarabbi NATO-csatlakozását, egyre inkább látható válik, hogy ez nem megy, mutatott rá az Ultrahang műsorában Nógrádi György. Az ismert magyarországi biztonságpolitikai szakértő a francia–német–lengyel-csúcstalálkozót elemezve azt is kifejtette, a három ország három különböző céllal ült a tárgyalóasztalhoz. Hozzátette: meglepően szubjektív viták zajlanak a háború alakulásával kapcsolatban.
A július 12-én kezdődő vilniusi NATO-csúccsal kapcsolatban Nógrádi rámutatott, Ukrajna tagságát leginkább frontországok (a balti államok és Lengyelország) támogatja, amelyek részben a történelmi gyökerű oroszgyűlöletükből kiindulva alakítják ki az álláspontjukat. Az ukrán rezsim nyugati pénz, fegyver és lőszer nélkül nem tud létezni, 24 órán belül összeroppanna, húzta alá a nyugati támogatások jelentőségével kapcsolatban Nógrádi György, aki arra is emlékeztetett, hogy a közvélemény egyre kevésbé támogatja mindezt.
Arra a felvetésre, miszerint egyre több jel mutat arra, hogy az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket az ukránok robbantották fel, a szakértő azt válaszolta, elképzelhetetlen, hogy azt Amerika tudta nélkül tették volna, ugyanakkor a narratívaépítés azt szolgálja, hogy eltereljék a felelősséget az USA-ról és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről. Elképesztő mennyiségű hamis információ érkezik mindkét oldalról, ezek között pedig sokszor még a szakértők sem tudnak megfelelően szelektálni, mondta.
Az orosz hadsereg nem küzd létszámhiánnyal, bár a nagyvárosokban a közvélemény megnyugtatása érdekében nem soroznak be, nagyon jó pénzeket fizetnek a zsoldosoknak, ami egyelőre megoldja ezt a problémát. Miután az orosz fél bejelentette, hogy nem hagyja szó nélkül Bukarest döntését, amellyel csökkenteni igyekszik a Romániában tartózkodó orosz diplomaták számát, nőtt a feszültség a balkáni ország és Moszkva között. Nógrádi György szerint ugyanakkor Románia csak egy azon nyugati országok közül, amelyek a közelmúltban hasonló lépéseket jelentettek be.
A románok helyzete Moldova és az ott élő nagyszámú román (azaz kettős moldovai-román) állampolgár miatt speciális, tette hozzá, s miközben Magyarország folytatja a magyar nemzeti érdeknek megfelelő külpolitikát, Románia is igyekszik olyan pályát találni, ami megfelel a román nemzeti érdeknek. A moszkvai reakciókat kemény üzenetként lehet felfogni, bár a közelmúltban hasonló üzeneteket kapott például Izland is, amely fenntartja ugyan a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, de a külképviseleteket bezárja.
