A fenti cím alatt közölt összeállítás a Menedzsment Fórum (mfor.hu) nevű budapesti portál arról, hogy jócskán megemeli a magyar kormány az erre szánt uniós kerethez való hozzájárulást.
A kedd hajnalra virradóan megjelent Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával jelent meg kormányhatározat „az Európai Békekeret Magyarországot érintő feladatainak ellátásáról szóló 1714/2021. (X. 12.) Korm. határozat módosításáról” címmel. A határozat kimondja, hogy a magyar kormány „egyetért az Európai Unió tevékenységei finanszírozásának reformja keretében a Külügyek Tanácsa 2021. március 22-i ülésén jóváhagyott, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló döntése kapcsán a tagállamok hozzájárulásán alapuló finanszírozással kapcsolatos feladatok ellátásával”, illetve „megerősíti a Külügyek Tanácsa 2023. március 13-i és 2023. június 26-i ülésén jóváhagyott, az Európai
Békekeret többéves költségvetésének növeléséről szóló döntését”.
Ennek érdekében pedig módosítják a korábbi, 1714/2021. (X. 12.) jelzésű kormányhatározat 2. pontjának c) alpontjában foglalt összegeket, mégpedig a következőképpen:
- cb) pontjában a „7 700 000” szövegrész helyébe a „32 100 000” szöveg,
- cc) pontjában a „8 500 000” szövegrész helyébe a „28 000 000” szöveg,
- cd) pontjában a „8 700 000” szövegrész helyébe a „28 500 000” szöveg és
- ce) pontjában a „10 000 000” szövegrész helyébe a „29 200 000” szöveg
lép.
Az eredeti határozatot megnézve kiderül, hogy a cb-ce pontok sorrendben a 2024–2027-es éveket jelölik, az összegeket pedig euróban kell érteni.
Tehát jelentősen, a következő években 24,4, 19,5, 19,8, illetve 19,2 millió euróval, összesen 82,9 millió euróval, azaz mai árfolyamon több mint 32 milliárd forinttal emeli meg a kormány Magyarország hozzájárulását az Európai Békekerethez.
Ez azért különösen érdekes – írja az Mfor.hu –, mert a kicsit megtévesztő nevű keret valójában elsősorban az Ukrajnának szánt fegyvervásárlások finanszírozására szolgál, mivel e célra az Unió saját költségvetéséből nem költhet.
Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb arról beszélt, hogy Magyarország „konstruktívan tartózkodott” a Békekeret összegének 5 milliárd euróval történő megemeléséről szóló szavazásnál, és garanciát kapott arra, hogy „semmiféle terhet nem kell vállalnia az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozásából”. De nem tudni máig, hogy a háttérben milyen alku született pontosan, ám könnyen belátható, hogy ha egy közös alapba befizet pénzt Magyarország, amelyből a fegyvervásárlást is finanszírozzák, akkor még úgy is hozzájárul ehhez, ha konkrétan a magyar befizetésekből a Békekeret más céljait, például a migrációval szembeni küzdelmet is finanszírozzák.
