Hogy miért nem beszél egy magyar filmben a Magyar Királyság területén egy katolikus magyar zászlósúr románul? A válasz nyilvánvaló – mondta a Magyar Demokrata számára őt meginterjúvoló Pataki Tamásnak a Hunyadi-regényeket Bán Mór néven jegyző író, Bán János.
Európa egyik legrangosabb televíziós eseményén, a MIPCOM Cannes premierjén, Cannes-ban mutatják be a Bán Mór regényfolyama alapján készült Hunyadi című történelmi sorozatot Rise of the Raven (A holló felemelkedése) címmel. Az Adevărul című napilapba Matei Blănaru, a Bukaresti Tudományegyetem doktorandusza írt egy cikket a Hunyadi Jánosról készült filmről, A magyar soft power és Orbán Viktor álma címmel, amely a román kultúra kisajátításával vádolja meg a magyarokat. Mivel a sorozat szereplői az anyanyelvükön beszélnek – például a szultán törökül, a Habsburgok németül – a román szerző szerint ennek ellenére a filmben Hunyadi János nem románul fog beszélni, pedig közismert, hogy román volt.
– Hogy miért nem beszél egy magyar filmben a Magyar Királyság területén egy katolikus magyar zászlósúr románul? A válasz nyilvánvaló. Ugyanazért, amiért Petőfi sem szerb vagy szlovák nyelven mondta el a Nemzeti dalt. Amiért Zrínyi a magyar főurakkal magyarul beszélt, és nem horvátul. Amiért József Attila magyarul írta a verseit. Nagyapám mindig azt mondta, egy kicsit mindenkinek igaza van. De nekünk a mi igazunk a legfontosabb. Mi abban hiszünk – mondta Bán János reagálva a román vádakra.
A szerző szerint neuralgikus pontról beszélünk, hisz magyar szempontból Trianon óta keserűen tapasztaljuk, hogy nem csak a területeinket, a városainkat rabolták el, de ezzel együtt az utódállamok igényt tartanak a múltunkra, a történelmünkre is.
– A románok, a szlovákok elsősorban, de a szerbek és horvátok is azonnal hozzáláttak a magyar történelmi múlt kisajátításának, mintegy ezzel is újabb érveket gyűjtve területi követeléseik, az „ősi román, szlovák, szerb stb.” földek jogosságának igazolásához. Így lett szlovák nagyúr Csák Máté, a magyar trónon ülő Mátyás király román, szlovák nemesember Benyovszky Móric, és sajnos folytathatnánk a sort. Az a magyar ember, akinek nem szorul ökölbe a keze, ha Trencsén, Árva, Pozsony, Vajdahunyad várának ormán a szlovák vagy román zászlót látja, az ebből a fájdalomból persze semmit sem ért – mondta a kecskeméti születésű író.
A múlt kisajátítása tehát bő száz éve kezdődött el igazán, de a Hunyadi írója szerint lehet, hogy sokkal régebb óta zajlik. – Annak idején egy interjúban elmondtam, hogy ha mi nem készítünk Hunyadiról filmet, akkor előbb-utóbb majd a románok fognak. A most bemutatásra kerülő tv-sorozat után valószínűleg észbe is kapnak. Két párhuzamos narratíváról beszélünk, és nem is az a kérdés, hogy a Hunyadi család valójában milyen származású volt, hanem hogy magyaroknak vagy románoknak tartották-e magukat. A románok most azon pörögnek, hogy odahaza Hunyadon miért nem románul beszélnek egymással a családtagok, amikor a sorozatban a különböző nációkhoz tartozó karakterek többé-kevésbé a saját nyelvükön szólalnak meg. Először is nincs ember, aki félezer év távlatából biztos választ tudna adni arra a kérdésre, hogy vajon Hunyadi anyja, akinek nevét egyetlen oklevél, korabeli írásos forrás sem említi, milyen nyelven szólt fiacskájához. Innentől pedig hitvitáról beszélhetünk. Mi, magyarunk abban hiszünk, hogy magyarul. A románok szeretnék azt hinni, hogy románul – fejtette ki a szerző, aki szerint a szocialista évtizedekben a magyar kultúrpolitika görcsösen tiltotta, irtotta a magyar nemzeti szemléletet.
Itt vetjük közbe, hogy Hunyadi János legendabeli anyjáról, Morzsinai Erzsébetről mondák, történetek sokasága maradt fenn a magyar és a környező népek hagyományaiban. E szóhagyományokra támaszkodott az első fennmaradt írásos emlék, Heltai Gáspár 1575-ből származó Magyar Krónikája is, melyben Luxemburgi Zsigmond magyar király természetes fiaként említi Hunyadi Jánost, kinek születési ideje bizonytalan, 1387 körülre tehető, a szülőanya Morzsinai Erzsébet férjét, Vajkot (románok szerint: Voicu) a fennmaradt adatok csak nevelő apjaként írták le, mivel Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze vele. a vélhetően kun Vajkot e szolgálatáért és hallgatásáért a király Hunyad birtokával jutalmazta.
Kevésbé közismert, hogy Bibó Istvánnak fennmaradt egy feljegyzése, melyben arról ír, hogy milyen jó lenne, ha készülne végre film Hunyadi Jánosról, de ha készül, nagyon vigyázzunk, nehogy túlzottan magyarnak tűnjön. „Ismerős ez a mentalitás. Bibó még azt is javasolta, hogy például ortodox módon vessen Hunyadi keresztet a majdani filmben. A románok imádták volna azt a változatot, ha elkészül” – mondta Bán Mór.
A regényíró szerint a Hunyadiak származása nem fordítható le a mai értelemben vett nemzeti hovatartozásra, ugyanis ennek a XV. században még nem volt ilyesfajta jelentősége. „Arról nem is beszélve, hogy nekem úgy tűnik, a mai értelemben vett román nép sem létezett a nem is olyan régen még Kunországnak nevezett területeken. Magukat sem románnak nevezték, hanem vlachnak. No, de akkor mi lehet fogódzó az ősi vita eldöntésére? Egy biztos, cselekedetei mutatják meg az ember nemzeti hovatartozását. Márpedig Hunyadi János és fia, Mátyás király is szívvel-lélekkel magyarként cselekedtek, ha kellett, a havasalföldi és moldvai oláhokkal szemben is. Hunyadi katolikus magyar úr volt, Magyarországot és a keresztény Európát védelmezte. Akkor is, amikor a havasalföldi oláhok a török oldalán jöttek perzselni, pusztítani Erdélyt, amiről persze most, utólag már mint román területről beszélnek, gondolkodnak” – szögezte le az író.
