November 26-án Budapesten az E-Galériában megnyílt Petrás Mária, valamint lánya, Alina közös adventi kiállítása. A 2011-ben az Országház épületétől nem messze, a Kossuth térbe torkolló Falk Miksa utca 8-as számú épületének földszintjén létrehozott barátságos, modern kiállítóterem az Erdély Művészetéért Alapítvány létesítménye.
Egy Szent István korából fennmaradt, ősi moldvai csángó népdallal három nemzedék (Petrás Mária, lánya, Alina és unokája Boglárka) képviselője, valamint Heinczinger Mika népdalénekes hangolta rá a közönséget a kiállított művekre. L. Simon László író, költő megnyitva a tárlatot kihangsúlyozta, hogy: „Szent István királyunk úgy ajánlotta Szűz Mária oltalmába az egyházat, a papságot, a népet, az urakat és önmagát, ahogyan a keresztre feszített Jézus ajánlotta a lelkét Isten kezébe.”
A Zajzoni Rab István-díjas Petrás Mária művészete Babba Mária, azaz Szép Szűz Mária állandó jelképére összpontosít, mely szülőfalujában, a mai Bákó megyei Diószénben jelenleg is élő hagyomány.
A barcasági Hétfaluban született, Szervátiusz Jenő-díjas Petrás Alina keramikusművész és népdalénekes alkotásai teljes összhangban érintkezik édesanyja művészetével, bár eltérő témával, az életfa megjelenítésével foglalkozik, műveinek összetétele az anyag-, szín- és ősmagyar motívumhasználat szempontjából megegyezik. „Kezdetektől fogva az ősmagyar motívumok és azok jelentése, üzenete, ereje érdekelte. Ahogyan egyre jobban elmélyed bennük, világossá válik számára, hogy milyen keveset tudunk róluk, és milyen gazdag ez a jelképrendszer. Régen, ha például megvarrtak egy szűrt, a készítőjének meg kellett ismernie a megrendelő életét, családfáját, mert az életét is belevarrták. Ebben az értelmezésben az életfa a családokat, őseiket, gyökereiket jelenti. Az életfamotívum a fizikai és a spirituális világ kapcsolatát, az újjászületést, a növekedést és az erőt is jelképezi. A tulipán a termékenység jelképe, Szűz Mária virágának is tartják. A nap a keresztény szimbolikában maga Jézus Krisztus, de Mária is, a napba öltözött asszony, a megtestesülés, a szeplőtelen fogantatás, Mária mennybevételének jelképe. A nap és a hold a férfi- és a női energiák egyensúlyát is jelenti” –jegyezte meg L. Simon László.
Mindkét művésznő a legősibb anyagból, az agyagból teremti meg időtálló alkotásait. Petrás Mária szerint abban a világban, amelyben született, imádságos harangozással kezdődött a nap, és azzal is ért végett, a gazdagságot a temérdek gyermek jelentette, s mindenkinek fontos szerepe volt az ünnepi készülődésben, megtisztították lelküket, életüket, házukat, istállóikat, megbocsátottak önmaguknak s egymásnak, szentmisére mentek ünneplő ruhában.
Petrás Alina úgy véli, kiskora óta olyan emberek vették körül, akik szeretettel és alázattal teremtették meg a szép élethez valókat. Dédnagyanyjától megtanulta a fonást, nagymamájától a főzést, de a szövésnél, varrásnál, kötésnél és édesanyja munkájába is besegített. Az anya-lánya közös kiállítása sem véletlen, mindkét alkotóban ott lakozik a családhoz fűződő tiszta szeretet, a gyengédség, a hagyományok iránti mély tisztelet, a hit, a csendességbe merülő, s a csendességet átadó természet.
A tárlatot az egyik legjelesebb kortársa magyar költő, Döbrentei Kornél karácsonyi köszöntője zárta, aki a versét első közlésként felajánlotta a Brassói Lapoknak, ahol ezen a héten jelenik meg.
Mária és Alina lelkének harmonikus összetalálkozását láthatták s láthatják az érdeklődők december 20-ig, szerdától péntekig 15–18 óra között a fővárosi, V. kerületi E-galériában, az ünnepi várakozás és készülődés jegyében.
Bencze Mihály / Béres Vivien Beatrix
