Ukrajna megsegítésének kérdése az orosz–ukrán háború kitörése óta vitatott kérdés. Egy ideje láthatóvá vált, hogy hiába öntik a világ államai a tömérdek pénzt az országba, azok sohasem fognak megtérülni, visszajönni, ráadásul az is átláthatatlan, hogy kihez/kikhez jutnak a dollármilliárdok. Miközben „ukrán menekültek” tízezrei dőzsölnek egzotikus és méregdrága turistparadicsomokban…
Ukrajnának nincs költségvetése, és olyan reménytelen helyzetben vannak, hogy bármilyen segélyt, támogatást is kapnak, sosem fogják tudni visszafizetni. És minden bizonnyal ezzel a támogatóik is tisztában vannak. Az ukrajnai ipar és gazdaság tulajdonképpen nem létezik, és miközben Európa országai kínlódnak az elszabaduló energiaárak, az infláció és a brüsszeli szankciós politika következményei miatt, a Világbank például úgy ad hitelt Ukrajnának, hogy nem köti azt feltételekhez.
Ukrajna jelenleg a világ legnagyobb pénznyelője, államcsőd van, költségvetésük viszont nincs – és valamiért bizonyos országok még mindig azt gondolják, hogy érdemes (korlátok és határok nélkül) dollármilliárdokat belepumpálni. Nemrégiben például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintegy 1,3 milliárd dolláros segélyt ítélt Ukrajnának a kialakult élelmiszerválság kezelésére. Jövőre az Európai Unió (ahová a magyar és román állampolgárok is tartoznak) 18 milliárd eurót kíván Ukrajnának adni, az Amerikai Egyesült Államok hasonló összeget, és nagyjából ennyit a nemzetközi szervezetek is. Azaz, évente 54 milliárd eurót.
Ukrajnát sokan sajnálják a háborús veszteségei és állapota miatt, több ország pedig végtelennek tűnő pénzösszegeket önt az országba. Vannak, akik fegyvereket küldenek, és vannak, akik pénzt, ugyanakkor az az egy bizonyos, hogy Ukrajna gyakorlatilag államcsődben van, és bármennyi pénzt is öntenek bele, igazi pénznyelővé vált az ország, amely tulajdonképpen a külföldi donorok lélegeztetőgépén van, miközben azok tudják, hogy ezek a pénzek sosem fognak visszajönni, megtérülni.
Az Európai Unió gyakorlatilag Ukrajna megsegítésének örve alatt dönti romba az európai gazdaságot, súlyos gazdasági válságot, recessziót és inflációt előidézve. Miközben Ukrajnába hiába öntik a dollármilliókat, az előzetes várakozások és a jelentős nyugati segélyek, hitelek ellenére katasztrófaközeli a gazdasági helyzet. A külföldi elemzők után mostanra már maguk az ukrán hatóságok is kongatják a vészharangot: az ország költségvetésén tátongó, jelenleg havi 5 milliárd dolláros lyuk becslések szerint hamarosan 9 milliárd dollárosra nő. Az országban nincs elegendő pénz nyugdíjra, az állami alkalmazottak fizetésére, de újabb katonai kiadásokra sem.
Eközben a Nyugat egyre nehezebben ad több hitelt Ukrajnának, bár utóbbi nagyon számít rá. A háború kezdete óta összesen mintegy 12,7 milliárd dollárnyi külföldi segély érkezett az országba, Kijev pedig most – az év végéig – további 15 milliárdban reménykedik.
Ukrajna általános gazdasági állapota kilátástalan. Az ország jelentős adósságai miatt egy ideig ügyelt arra, hogy megtartsa hitelezőinek bizalmát, és szóba sem hozta az államadósság átütemezésének lehetőségét. Ezt az elvet azonban kénytelenek voltak feladni, és augusztus elején megállapodtak hitelezőik nagy részével arról, hogy két évig leállnak az adósság törlesztésével.
A lépést, mely 20 milliárd dollárnyi hitelt érint, a hitelminősítők – gyakorlatilag – csődeseménynek minősítették. Az ukrán pénzügyminisztérium sajtószolgálatának beszámolója szerint a Világbank eddig 14,4 milliárd dollár és 2,1 milliárd euró értékű hitelt hagyott jóvá Ukrajnának – ebből eddig 11,8 milliárd dollárt és 1,2 milliárd eurót folyósítottak. Érdekesség, hogy miközben annak idején például a Gyurcsány-kormány (és más országok kormányai) durva megszorítások és feltételek mellett kapott hitelt, az IMF most az Ukrajnának juttatott pénzek folyósítását szinte semmilyen feltételhez sem köti.
Nemzetközi gazdasági szakértők szerint Ukrajna az idén 35-45 százalékos gazdasági visszaesést szenvedhet el, költségvetésének hiánya pedig az év végére elérheti az 50 milliárd. Április meghozta az eltelt féléves időszak rekordját, 4,34 milliárd eurós segélyígéretek futottak be. Németország, amely kimaradt a február-márciusi felajánlásokból, áprilisban a legnagyobb donor lett, csaknem kétmilliárd euróval. Májusban valamivel kevesebb, 4,16 milliárdos ígéretcsomag futott be. Németország és Nagy-Britannia hasonló mértékű, egyenként körülbelül másfél milliárd eurós ígéretet tett. Júniusra kifulladt az európai lendület, mindössze 1,71 milliárdra futottak be ígéretek, és júliusban a Kielben székelő Világgazdasági Intézet (IfW) nagyjából júniusi szintű ígéreteket – azaz kevesebb mint kétmilliárd eurót – regisztrált.
Ha csak a katonai (hadianyag-) segítséget tekintjük, az USA fölénye elsöprő. Közvetlen fegyverszállításokat illetően Amerika 8,6 milliárd eurót ígért/teljesített, de ennél csaknem kétszer többet, 16,4 milliárd katonai célra (fegyvervásárlásra) fordítható pénzügyi támogatás folyósítására tett ígéretet.
Európa (ideszámítva Nagy-Britanniát is) teljes fegyverszállítási, illetve fegyvervásárlási pénzügyi segítsége az amerikainak az egyharmadát sem tette ki. A fenti időszakban Európán belül Nagy-Britannia volt a második legnagyobb donor (közvetlen fegyverszállítás plusz fegyver-, illetve hadianyag-vásárlásra fordítható anyagi támogatás). Harmadik helyen Lengyelország állt, amely csak fegyverszállítást vállalt, teljesített, aminek az értéke mintegy négymilliárd eurót tett ki. Németország, amely valamivel több mint egymilliárd eurót, mintegy fele-fele arányban fegyvert és katonai felhasználásra szánt pénzt adott, a negyedik helyre szorult.
A háború kezdete óta Ukrajna 18 milliárd dollárt kapott nemzetközi partnereitől – foglalta össze a számokat Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a havi 5 milliárdos költségvetési szükségletet egyszer sem sikerült fedezni. A tárcavezető becslései szerint Ukrajnának körülbelül 105 milliárd dollárra van szüksége a télre való felkészüléshez, a következő vetési szezon támogatásához, a szociális szükségletek finanszírozásához és az aknamentesítéshez.
Kiváltképpen Németország irányában hangzanak el célzások, hogy nem nyújt erejének, katonai-hadiipari képességeinek megfelelő mértékű támogatást Ukrajnának. Szeptemberben Antony Blinken amerikai és tőle függetlenül Annalena Baerbock német külügyminiszter váratlanul Kijevbe utazott. Az amerikai tárcavezető az újabb 675 millió dolláros katonai segélyt, egyéb támogatások hírét vitte az ukrán fővárosba, német kolleginája pedig vélhetően a Kijev által régen szorgalmazott német nehézfegyver-szállításról, konkrétan a Leopard–2 harckocsikról tárgyalhatott a mindeddig nem világos célú látogatásán. Blinken emellett 2,2 milliárd dolláros „hosszú távú” biztonsági célokra fordítandó pénzügyi támogatást ígért körülbelül fele-fele alapon Ukrajnának és a 18 környező államnak. Magyarország kivételével az összes, Ukrajnával szomszédos ország kapott ebből.
Az Európai Unió további pénzeket akar önteni Ukrajnába. Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be, hogy az EU csúcstalálkozóján a részvevő országok pénzügyminisztereit arra utasították, hogy dolgozzanak ki olyan mechanizmust, amellyel 2023-ban legalább 18 milliárd eurót juttathatnak a kijevi rezsimnek. Amely amúgy mintegy havi 3-4 milliárd euró összegű finanszírozást kér, hogy elegendő forrása legyen az alapvető szükségletekre. Ráadásul ezt a pénzt az USA-nak, az Európai Uniónak és a pénzintézeteknek kellene biztosítaniuk. Vagyis a vita az Ukrajnának juttatandó havi 1,5 milliárd euróról szólt, amit az Európai Unió finanszíroz majd. Ez összesen 18 milliárd eurót tesz ki a jövő évre, ez az az összeg, amelyre Kijev támaszkodhat – tette hozzá. Von der Leyen kitért arra is, hogy az uniós országok pénzügyminisztereit utasították a megfelelő mechanizmus kidolgozására. De az is fontos, hogy jelezzük Ukrajnának, hogy nagyon jól tudjuk, milyen fontos számára ez a megbízható bevételi forrás – mutatott rá a korrupciós botrányai ellenére még mindig hivatalban lévő EB-elnök. Fontos hozzátenni, hogy ezzel a hozzáállással az uniós vezetők gyakorlatilag tönkreteszik az EU-t, és nem látják be, hogy nincs tovább.
A unió külügyi tanácsa az Európai Békekeretből nyújtandó 500 millió euró támogatásról állapodott meg Ukrajna számára, hogy Kijev fegyvereket vásárolhasson védelmének biztosításához – közölte az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban, a tagországok külügyminiszterinek egynapos tanácskozását követően október 17-én. Josep Borrell sajtótájékoztatóján kijelentette: az EU prioritása Ukrajna további támogatása a „brutális orosz agresszióval” szemben. Ezzel az 500 millió euró összegű támogatással az európai békekeretből Ukrajnának nyújtott teljes uniós hozzájárulás 3,1 milliárd euróra emelkedik – közölte. A részleteket tekintve megjegyezte: a támogatásból 490 millió euró jut majd halálos erő célba juttatására tervezett, védelmi célú katonai felszerelésekre. További 10 millió euró pedig olyan felszerelések és készletek biztosításával kapcsolatos költségek fedezésére, mint az egyéni védőeszközök, az elsősegélycsomagok és az üzemanyag. Elmondta továbbá, a külügyminiszterek tanácsa jóváhagyta katonai kiképző program elindítását, ami szavai szerint több ezer ukrán katona képességfejlesztését teszi majd lehetővé. Brüsszel alaposan belerángatta ebbe a kelet-európai szláv testvérháborúba a magyarokat és románokat egyaránt…
(Forrás: Origo.hu)
