Vasárnap adták át a Kolozs megyei Kide faluban az újjáépült parókiát, az épület jó másfél év szinte porig égett – írta a koloszvári Szabadság.
Kide (rom. Chidea) Romániában, Kolozs megyében, a Dobokai-dombvidéken, a Borsa-patak mellékvölgyében található, a Dobokai-dombvidék egyetlen mindmáig magyar többségű faluja. A Magyar Királyságban Kolosz vármegye Kolozsvári járásához, azon belül pedig a kolozsgyulai körjegyzőséghez tartozott. A kora középkori magyar alapítású falut Bádokkal és Csomafájával együtt a dobokai vár őrizetét ellátó katonák lakták, így lakosainak többsége nemesi kiváltságokkal rendelkezett. Jellegzetessége, hogy a kicsiny faluban négy vallás temploma is megtalálható (katolikus, református, unitárius és hajdani görögkatolikus, ma görögkeleti fatemplom). Kide 1850-ben több mint 700 lakójával szűkebb környezete legnagyobb településének számított. Az első világháború alatt a falu katolikus plébánosa Nyírő József, az ismert író volt (aki épp ma hetven éve hunyt el). A lakosság fogyatkozása az 1950-es évektől gyorsult fel, ma valamivel több mint százan lakják, a másfélezres Borsaújfalu (rom. Vultureni) községhez tartozik közigazgatásilag.
A tegnapi parókiaavató ünnepségen többször elhangzott, miszerint Isten tudja, mi a terve velünk. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is erre alapozta beszédét: „Abban a pillanatban, amikor megtörténik, az ember nem érti: fáj a lelke, és úgy gondolja, Isten büntet, súlyosan meg akar büntetni, vagy meg is akar semmisíteni. Egy ilyen gyülekezet, ha parókia nélkül marad, akkor óhatatlanul lelkész nélkül fog maradni. Minden, ami jön, az mind érettünk van. Isten azt szeretné, hogy mi megmaradjunk, újból és újból egészek legyünk.” Nagy Tibor Sándor kidei lelkész elmondta: a tárgyi veszteségek ellenére sokkal értékesebb, lelki ajándékot kaptak. „Több van az újjáépült parókia épületében, mint építőanyag, szeretetből és hitből épült újjá.”
A püspök emlékeztetett: az elmúlt öt esztendőben három nagy tűzeset történt a református egyházban. Először Budapesten a Ráday Kollégium teológiai épülete és püspöki hivatala gondatlanságból kiütött tűz miatt megsemmisült. Három éve Héderfáján, Marosvásárhely mellett gonosz emberek meggyújtották az évszázados haranglábat tornyokkal együtt, ami teljesen elégett. A harmadik eset a kidei parókián pusztító tűzvész volt. Mind a három elpusztult értéket sikerült azóta pótolni, újjépíteni. „Mindhárom esetben érezni kell: ha nem történik meg a baj, akkor nem is lett volna lehetőség vagy pénz a megújulásra. Abban a pillanatban, amikor megtörténik, az ember nem érti: fáj a lelke, és úgy gondolja, Isten büntet, súlyosan meg akar büntetni, vagy meg is akar semmisíteni. Egy ilyen gyülekezet, ha parókia nélkül marad, akkor óhatatlanul lelkész nélkül fog maradni. Minden, ami jön, az mind érettünk van. Isten azt szeretné, hogy mi megmaradjunk, újból és újból egészek legyünk, hogy a teljesség legyen a mi osztályrészünk, mi ebből a példából kapjunk erőre” – hangoztatta az EREK püspöke Bibza Gábor református esperes előfohásza után.
A kidei parókus lelkész részletesen szólt az újjáépítés folyamatáról, majd a jelenlevő román polgármesternek is köszönetet mondott a községi önkormányzat által nyújtott segítségért.
„Ma Kidében az összefogásnak látjuk a tárgyi bizonyítékát. Sokkal fontosabb, hogy ez az összefogás megnyilvánult abban is, hogy zsúfolásig megtelt templomban adunk hálát Istennek. Kide református magyar népe, legyetek élő kövek, adjatok példát másoknak, hogy mi mindenre képes az összetartozás, amelynek összekötő anyaga a hit!” – fogalmazott Ambrus Attila publicista, az egyházkerület ügyvezető főgondnoka.
A templomban tartott hálaadó ünnepségen politikusok is szót kaptak, valamint az építkezés legnagyobb támogatója, a magyar kormány képviseletében a kolozsvári főkonzul. A helybéliek szavaltak, népdalt énekeltek, fellépett a Kolozsvári Református Kollégium véndiákjainak kórusa (karnagy: Székely Árpád), csellón játszott Oláh Mátyás kisbácsi lelkipásztor.
