Keir Starmer brit miniszterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök tartós békét akar Ukrajnában. A baloldali kormányfő az általa Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtt, a BBC-nek adott interjúban kijelentette: megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel arról, hogy „talán még egy-két országgal” együtt elkezdik a harci cselekmények befejezését célzó terv kidolgozását, és ezt a tervet megbeszélik majd az Egyesült Államokkal is.
A magát reflektorfénybe toló Keir Starmerről tudni kell, hogy Elon Musk techmilliárdos, Trumpa munkatársa januárban tárta föl, hogy korábbi ügyészségi vezetőként bűnrészes volt az Egyesült Királyságbeli gyermekek szexuális kizsákmányolásának hírhedt botrányaiban, ugyanis a politikus „tömeges visszaéléseket hagyott megtorlatlanul szavazatokért cserébe”. Starmer vezetése alatt az angol–walesi ügyészség számos ilyen ügyben nem emelt vádat. Egy 2014-es jelentés szerint csak Rotherhamban 1997 és 2013 között legalább 1400 gyermek esett áldozatul súlyos szexuális visszaélési ügyeknek. Kiderült, hogy a hatóságok kulturális érzékenységre hivatkozva nem léptek fel időben az elkövetők ellen, akik főként pakisztáni származásúak voltak. Ez Starmer most Nagy-Britannia miniszterelnökeként nagy béketeremtőként próbál feltűnösködni.
A magát washingtoni bennfentesnek beállító Starmer Donald Trump egyfajta szóvivőjeként állt a sajtó elé, s arra a kérdésre, hogy Trump milyen békeegyezségben gondolkodik, úgy fogalmazott, hogy „lenne egy vonal, amelynek védelméről megállapodás születik”. S amikor megkérdezték tőle, hogy tudja-e, hol húzódik majd ez a vonal Oroszország és Ukrajna között, nemmel válaszolt. Szerinte erről nyilvánvalóan tárgyalásokon kell dönteni, és ebben Ukrajnának is központi szerepet kell kapnia.
Starmer szerint a békemegállapodás megvédéséről is gondoskodni kell majd, mivel a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a harcok ideiglenesen szünetelnek, majd Oroszország ismét támadást indít. Arra a kérdésre, hogy Donald Trump ígért-e neki amerikai garanciavállalást a békemegállapodás védelmére, amikor csütörtökön fogadta őt Washingtonban, a brit miniszterelnök azt mondta: ez kettőjük megbeszélésének „intenzív részét képezte”.
Állította, hogy Trump a tárgyalások utáni közös sajtóértekezletükön is egyértelművé tette, hogy mindig készen áll a szövetségesek védelmére, és hangoztatta elkötelezettségét a NATO-szerződés ötödik cikkelye mellett, amely a kollektív védelemről szól. A brit kormányfő megismételte azt a többször is hangoztatott véleményét, hogy amerikai biztonsági garanciavállalások nélkül nem lehetne garantálni a megállapodást, és az egyezménynek nem is lenne elrettentő ereje.
Keir Starmer szerint a garanciavállalásnak európai eleme is lenne, és ennek mikéntjéről a részvételre hajlandó országok koalíciójának kell döntenie. Úgy fogalmazott: nem akar bírálni senkit, de meg kell keresni azokat az európai országokat, amelyek ebben a kérdésben hajlandók egy kicsit előbbre lépni a többieknél.
Az Ukrajna ügyében összehívott mai londoni csúcsértekezleten az ugyancsak katonai alsóban megjelent Zelenszkij mellett Kanada, Franciaország, Németország, Lengyelország, Csehország, Románia, Törökország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Olaszország, Finnország és Svédország vezetői vesznek részt. Közülük a kanadai Trudeau és a német Scholz már csak ügyvivők saját hazájukban, mert már megbuktak, a francia Macron és a spanyol Sanchez is csak díszpintyek, a lengyel Tusk egy brüsszelita báb, a román Bolojan pedig csak „átmeneti államfő”. Jelen van a bukott holland kormányfő, Mark Rutte, aki újabban a NATO főtitkára, a börtöntöltelék Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság korrupt vezetője és a szocialista António Costa, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács elnöke is.
A balti államok vezetői vehemensen tiltakoztak, mert Starmer átnézett rajtuk, meg sem hívva őket Londonba. Magyarországot sem hívták, de hiába is hívták volna, Orbán Viktor nem akar közösködni a háborúpárti nyugati klikkel. (Bréknyúz: a nemzetközi szélhámos, Emmanuel Macron állítólag azzal állt elő, hogy Putyin memsokára megtámadja Romániát. Is.)
Közben Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság kijelentette ma: felelősségre kell vonni az európai politikusokat azon orosz civilek haláláért, akiket az általuk az ukrán fegyveres erőknek szállított fegyverek öltek meg. „Az európai politikusok beszélhetnek, amennyit akarnak olyan tényekről, amelyek távol állnak a valóságtól. De mi tudjuk, hogy ők hozzák meg döntéseket az Ukrajnának történő fegyverszállításokról, ezért ezeknek a személyeknek is felelősséget kell vállalniuk az áldozatokért országunk békés lakossága körében” – mondta.
A védelmi minisztériummal együtt dokumentálják a külföldi fegyverek és egyéb felszerelések szállítására vonatkozó tényeket. A leghalálosabb fegyvereket pedig az Egyesült Királyság, Kanada, Olaszország, Németország, Románia, Észtország és számos más ország szállítja – tette hozzá.
Basztrikin szerint az elmúlt három évben az ukránok 34 olyan orosz régió területét támadták meg, ami kívül esik az orosz „különleges hadművelet” határain. Ehhez nyugati fegyverzetet – taktikai rakétarendszereket, sorozatvetőket és tüzérségi rendszereket, pilóta nélküli légijárműveket – is használnak. Az ukrán csapások következtében 652 civil vesztette életét, köztük 23 gyermek, 2980 ember (köztük 169 gyermek) pedig megsebesült az Orosz Föderáció területén.
R. B. M.
