Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt – ismerte el a kijevi rezsim élén álló Volodimir Zelenszkij.
Ez sokkal több, mint Belgium, Luxemburg és Hollandia területe együttvéve – mondta a komédiásból lett ukrán elnök a luxemburi parlamenthez intézett beszédében tegnap. Úgy vélte, közel 125 ezer négyzetkilométer van Moszkva kezében. Idesorolta azokat a területeket is, amelyeket Kijev már nyolc éve nem ellenőriz: a Moszkva által annektált Krím-félszigetet és Kelet-Ukrajna egyes részeit, amelyek Ukrajna területének nagyjából 7 százalékát teszik ki. Attól eltekintett, hogy mind a Krím, mind pedig a Donyecki és Luganszki Népköztársaság népszavazással döntött az Ukrajnától való elszakadásról, amit Kijev azóta sem ismer el.
A Szovjetunió szétesésekor Ukrajna 600 ezer négyzetkilométeres új államként alakult meg, akkor mintegy 52 millió lakossal. Ma már csupán 480 ezer négyzetkilométernyit ellenőriz a kijevi rezsim, az itt élő lakosság száma megsaccolhatatlan, részben a kivándorlás és menekülés, részben az oroszok által megszállt területeken élők ismeretlen száma miatt. Egyes becslések szerint egyharmadával csökkent mára a Zelenszkij-féle Ukrajna népessége.
Az ukrán elnök szerint a jelenlegi frontvonal több mint 1000 km-en nyúlik el.
Az Ukrajnának szánt nyugati fegyverszállítmányok növelik annak kockázatát, hogy más országok is belesodródhatnak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusba – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szaúd-Arábiában tett látogatása során. Úgy vélte, a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Ukrajna újabb és újabb fegyvereket kér és kap. „Ez közvetlen provokáció, amely kifejezetten arra irányul, hogy a Nyugatot belesodorják a katonai cselekményekbe” – emelte ki Lavrov.
Az orosz külügyminiszter szerint nem minden józan gondolkodású nyugati politikus van tudatában a kockázatoknak, „különösen az EU északi részén”. Kijelentette, hogy „vannak olyan politikusok, akik készek bekapcsolódni ebbe az őrületbe, csak hogy elősegítsék saját törekvéseiket. Mindemellett vannak felelősségteljes országok is, amelyek megértették, hogy ezek a forgatókönyvek elfogadhatatlanok – tette hozzá Lavrov, de nem említett példákat.
Azt már nem csupán az oroszok állítják, hogy óriási mennyiségben tódulnak Ukrajnába a külföldi fegyverszállítmányok, amelyek között olyan értékes és csodafegyvernek tartott darabok is vannak, mint például a HIMARS rakéta-sorozatvető. Az Interpol nemzetközi rendőri szervezet és az Európai Unió azonban már amiatt aggódik, mi fog történni a fegyverekkel, ha egyszer véget ér a háború. Sem az Interpol, sem az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) nem tartja kizártnak, hogy a veszélyes, hatalmas pusztítást okozó katonai eszközök fegyveres szervezetek kezébe vagy a feketepiacra kerülnek.
