Nagyon veszélyes lenne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, mivel vitatémává tenné a nemzetközi szerződések által rögzített határokat, precedenst teremtene más országoknak, így például Magyarországnak – mondta egy interjúban a Mno.hu szerint Corina Cretu román európai parlamenti képviselő, aki korábban uniós biztosként is tevékenykedett, 2019 óta pedig a hírhedten bumfordi Mihai Tudose egykori miniszterelnökkel együtt képviseli a Pro România Pártot az EP szocialista frakciójában.
A szőke hölgy – akinek a politikai pályafutása Ion Iliescu mellől indult, de az évek során hírbe hozták számos nyugati politikussal is – azt is hozzátette: Magyarország komoly befektetéseket hajt végre Erdélyben, s „kérheti ezt a román régiót”. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e Románia és Moldova egyesülésének ötletét, Crețu azt mondta, ő az Európai Unión belüli „egymásra találást” támogatja. Mint fogalmazott: nem ez a megfelelő pillanat a határok újratárgyalásának felvetésére.
„Nézzék csak, mi zajlik tőlünk keletre vagy a Nyugat-Balkánon. Ott vannak a bosznia-hercegovinai kihívások, a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási szándéka. Valamilyen formában ide tartoznak Magyarország akciói is az erdélyi befektetésekkel. Ha lenne precedens, gondolja, hogy nem próbálná kihasználni a helyzetet?” – fogalmazott meg sejtelmes geopolitikai utalásokat Corina.
Majd átment „realistába”, mondván: „Nagyon szeretjük a Prut folyón túli testvéreinket, de az ő biztonságukat szolgálja a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának szorgalmazása s az EU-n belüli egymásra találás” – mondta Crețu, jelentsen ez bármit is.
Egy március végén közölt közvélemény-kutatás szerint a románok többsége az ukrajnai háború közepette már elutasító Románia és Moldova egyesülésével kapcsolatban. Ami valójában Moldova bekebelezését jelentené – de hogy Transznisztriával vagy anélkül, az nem világos, hiszen a Dnyeszteren túli régió de facto elszakadt Moldovától…
A válaszadók alig tizenegy százaléka mondta, hogy támogatná a két – hivatalosan román nyelvű – ország egyesülését, harminchárom százalékuk ellenezte, negyvenkét százaléknyian pedig nem tartják időszerűnek. Pedig Romániában minden korábbi közvélemény-kutatás azt mutatta: a lakosság háromnegyede támogatná a Moldovával történő egyesülést.
A Moldovai Köztársaságban ugyanakkor a mérések korábban sem mutattak egyesüléspárti többséget. Ha ma népszavazást írnának ki, a moldovai polgárok egyharmada támogatná (vélhetően azok, akik már megszerezték a román állampolgárságot is), a fele viszont ellenezné az egyesülést Romániával. A két és fél milliós népességnek amúgy csak töredéke (kb. százezer ember) vallja magát románnak, a nagy többség moldovainak („moldovean”) tartja magát, de az összlakosság egyötödét más etnikumok eszik ki (oroszok, ukránok, zsidók, gagauzok, bolgárok, cigányok stb.).
