Átadták a felújított geszti Tisza-kastélyt

A nemzeti összetartozás napjára időzítette a magyarországi kormányzat a felújított Tisza-kastély protokolláris átadást a Békés vármegyei Geszten, a Sarkadi járásban. A magyar–román határ mellett található, hatszáz lakosú zsákfalu nyugati irányból Zsadány vagy Nagygyanté felől közelíthető meg Mezőgyánon keresztül. A határ romániai oldalán a bihari Marciháza és Atyás települések találhatók, de Romániából csak a borsi vagy nagyszalontai határátkelőn lehet közúton bejutni a járásba.

A térség országgyűlési képviselője köszöntőjében Gesztet szimbolikus helynek nevezte, és felelevenítette a kastély történetét. Mint elmondta, 1761 és 1772 között építtette a falu központjában a borosjenői nemes ifjú Tisza László. Az utolsó családtag 1944-ben hagyta el a települést. Falai között megfordult mások mellett Arany János – Tisza Domonkos házi tanítójaként –, Mikszáth Kálmán és Jókai Mór is, utóbbi a Tiszákról mintázta A kőszívű ember fiai című regényének főhőseit.

A kastély két magyar kormányfőnek is volt otthona: előbb Tisza Kálmán tulajdona lett 1860-ban, aki 1875 és 1890 között volt miniszterelnök. Halála után az épület gróf Tisza István tulajdonába került, aki 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt miniszterelnök; 1902-ben, 1912–1913-ban pedig házelnök volt. Apjával ellentétben neki vészterhes idők jutottak, 1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején saját otthonában gyilkolták meg bolsevik brigantik. Tisza István emberi és politikai nagyságát Széchenyiéhez, Kossuthéhoz és Deákéhoz hasonlították kortársai, valamint mai tisztelői.

A kastély felújítása 2016 óta zajlott, a beruházás magába foglalta az Arany János-emlékház, az inaslak, a vendégház, illetve a településen kívül található Tisza-kripta rekonstrukcióját, valamint a hozzátartozó út felújítását is. Revitalizálták a kastély parkját is 20 hektáron. Geszten az elmúlt 8 évben több mint 20 milliárd forint összegben hajtott végre fejlesztéseket a kormány. Ebben útfelújítások, egy új iskola, óvoda, tornacsarnok építése, továbbá a Geszti Református Egyházközség templomának, parókiájának és gyülekezeti házának felújítása is benne van.

Az egyházi áldást Kondor Péter püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület vezetője, Steinbach József püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Kató Béla püspök, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Ternyák Csaba érsek, az Egri Katolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája kérte.

Magát a kastélyt 13,5 milliárd forintból újították fel. Az összegből kialakítottak egy 25 helyszínt magába foglaló, ezer négyzetméter területű állandó kiállítást is, amely négy témakör – a politika, az egyház, a család és a kultúra – mentén mutatja be Tisza család és a korabeli Magyarország történetét. A háromszintes, barokk stílusú kastély a krónikák szerint kormányülésnek is helyet adott, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt.

Az épület Tisza István ideje alatt számottevő korszerűsítést kapott: bevezették az áramot, a padlástérben hideg-meleg vizes tartályt helyeztek el, és bekötötték a telefonvonalat. A második világháború végén a teljes berendezése megsemmisült, miután a betörő szovjet és román csapatok kirabolták. Az ezt követő államosítás után általános iskolát és művelődési házat helyeztek el a kastélyban, később pedig a geszti községi könyvtárat is itt rendezték be.

A geszti ünnepségén részt vett Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is. Utóbbi beszédében felidézte: száznégy évvel ezelőtt kegyetlen, irgalmatlan, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba, június 4. a magyar nemzet elleni gyilkossági kísérlet napja. Magyarország elvesztette területének kétharmadát, a magyarság egyharmada idegen határok mögé került, mégsem a beletörődést és az elmúlást választotta, hanem a küzdelmet és a túlélést.

Orbán emlékeztetett: 110 évvel ezelőtt a Kárpát-medence népei a magyarok ellen harcoltak a szuverenitásukért, akkor még mindenki – a csehek, az osztrákok, a szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok is – örömmel várták és éltették a háborút. Ma, amikor újra háború fenyeget, az itteni népek világosan tudtára adják a nagyhatalmaknak, hogy megtanulták a leckét, és nem akarnak háborút. A Kárpát-medence népeinek akarata egyértelmű: nem akarnak újra feláldozható gyalogok, hadba küldhető vazallusok lenni a birodalmi sakktáblán. Se Brüsszel, se Washington, se Soros György kedvéért – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy mindezt a Kárpát-medencében a legnagyobb lélekszámban élő közösség tagjai, a magyarok mondják ki a leghangosabban, de „tudjuk, hogy a többiek is így gondolják”.

Mint ismeretes, az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. 104 évvel ezelőtt ezen a napon az ezeréves magyar királyság elvesztette területének kétharmadát, 92 városát, valamint út- és csatornahálózatának 80 százalékát. Összesen 3 727 205 magyar került idegen uralom alá. Létszámuk mára felére csökkent a Csonka-Magyarországot körülvevő utódállamokban.

Total
0
Megosztás
Előző hír

A Reménység Szigetén elhangzottakról

Következő hír

Tőkés László a Mezőségre látogat

Related Posts
Total
0
Megosztás