Biztonságpolitika Vancouvertől Vlagyivosztokig

Valljuk azt a nézetet, hogy biztonságpolitikai szempontból ez a térség Vancouvertől Vlagyivosztokig terjed, ahol Oroszország nem ellenség, hanem partner kellene legyen. Sajnos ettől pillanatnyilag fényévnyi távolságra vagyunk – mondja Csóti György volt országgyűlési képviselő, diplomata, a MAT elnöke, aki a Kisebbségi Jogvédő Intézetet is igazgatja.

Ismét Csóti György lett a Magyar Atlanti Tanács (MAT) elnöke, a közéleti embert a Magyar Tudományos Akadémián megtartott rendezvényen megjelent tagok egyhangú döntéssel választották a szervezet vezetőjének. Őt kérdezte a Gondola.

– Elnök úr, természetesen gratulálunk újraválasztásához. Az idén 30 éves MAT a több mint 300 tagjával civil világban igyekszik hatást gyakorolni az atlanti gondolattal. Mekkora kihívást jelent a könyvekben, tanulmányokban fel-felbukkanó Eurázsia-gondolat?

– Az orosz gyökerű Eurázsia-gondolattal mi nem foglalkozunk. Mi a transzatlanti érték- és érdekrendszert tekintjük kiinduló alapnak. Ez területileg a nyugati kereszténység (római katolicizmus és a protestáns világ) földrajzi kiterjedését jelenti az északi féltekén. Kanada, Egyesült Államok és Európa az ortodox kereszténység határáig. Az atlantisták közül azonban sokan (de lehet, még nem elegen) valljuk azt a nézetet, hogy biztonságpolitikai szempontból ez a térség Vancouvertől Vlagyivosztokig terjed, ahol Oroszország nem ellenség, hanem partner kellene legyen. Sajnos ettől pillanatnyilag fényévnyi távolságra vagyunk. Pedig a vallásfelekezeti különbségek ellenére ez mégis egy egységes keresztény kultúrkör. A világból felénk áradó kihívások és veszélyek ellen pedig csak összefogva tudnánk hatásosan fellépni.

– Mint Ön a bizalmat megköszönő beszédében elmondta: a zajló orosz–ukrán „háborúnak a gyökerei legalább nyolc évre nyúlnak vissza, és a nagyhatalmi gátlástalan érdekérvényesítési törekvések következménye”. Peking úgy látja, hogy a NATO mohó keleti terjeszkedése provokálta ki az orosz támadást, ugyanakkor bármilyen háborút indítani a mai világban teljesen elfogadhatatlan a nemcsak a vélt, hanem a valós érdekek érvényesítéséért is. A MAT hogyan tud felelős véleményt kialakítani ebben a Brüsszel és Moszkva közötti nemcsak bonyolult, hanem zavaros helyzetben?

– A Magyar Atlanti Tanács civil szervezetként, a háborús terület közvetlen szomszédságában, ahol ráadásul a magyar nemzet egy meghatározó szerves része él, nem kíván felelős véleményeket kialakítani, ehhez nincs is felhatalmazása. Az emberiesség megtartásáért, a béke és az igazságosság azonnali megteremtéséért kívánunk síkra szállni a magunk szerény eszközeivel.

– Mint Ön fogalmazott: „haladéktalanul tárgyalóasztalhoz kell ülni az érintett feleknek, és az ukrán, valamint orosz nép, továbbá a velük együtt élő őshonos nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával, békét kell kötniük”. Igen ám, de a tárgyalóasztaltól Ukrajna állt fel, az EU pedig tovább szállítja a fegyvereket, lőszereket Ukrajnának, azaz meghosszabbítja az öldöklést, sokasítja a halottakat, növeli a rombolást. Egy rangos magyar civil szervezet, a MAT mit tud tenni a kijózanodásért?

– Nagyon keveset, szinte semmit. Mégis erkölcsi kötelességünk időnként megszólalni. Deák Ferenc mélyen emberi gondolatát követjük: „Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény.” De itt azért még talán van remény is.

Molnár Pál / Gondola.hu

Total
0
Megosztás
Előző hír

Ma leteszi az esküt az ötödik Orbán-kormány

Következő hír

Újabb kormányzati ötletelgetés Romániában

Related Posts
Total
0
Megosztás