Az RMDSZ nem hivatalos szócsöve, a Maszol.ro portál már vasárnap este közhírré tette: a párt „több mint 132 ezer levélszavazatot juttatott el a külképviseletekre”.
Ezt annak alapján írták, hogy Kelemen Hunor pártelnök ezzel állt elő egy Facebook-bejegyzésben, hogy az RMDSZ összesen 132 506 levélcsomagot juttatott el a főkonzulátusok valamelyikére, ez 38 307 szavazattal több, mint amit 2018-ban eljuttattak a külképviseletekre.
Az RMDSZ elnöke szerint ezúttal is bizalommal fordultak a román–magyar kettős állampolgárok az RMDSZ munkatársaihoz, így a szavazásra jogosultak nagy többsége az RMDSZ-t és az Eurotrans Alapítvány munkatársait bízta meg a szavazatok kézbesítésével.
Ezt a kampánymondatot annak tudatában kell értelmezni, hogy a három évtizede működő, legnagyobb beágyazódottsággal és legtöbb helyi irodával rendelkező, a román állami közigazgatásban legtöbb tisztségviselővel részt vevő romániai magyar szervezet szinte az összes civil szervezetet is ellenőrzi és irányítja, beleértve nagy mértékben az egyházakat is Erdélyben. Ráadásul a román állami költségvetésből a „romániai magyar nemzeti kisebbség támogatása” címén évente kiosztott több mint ötmillió euró fölött is kizárólagosan rendelkezik, s ezt a pártapparátus fenntartására költheti.
Ezzel szemben a semminemű román állami finanszírozásban nem részesülő másik két magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt emberei, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokráciaközpontok révén, szintén az erdélyi magyar állampolgárok segítségére voltak a voksolást megelőző regisztrációs folyamatban, valamint a levélszavazatok biztonságos célba juttatásában. „E folyamat eredményeként munkatársi- és önkéntes hálózatunk 68.834 levélszavazatot juttatott biztonságban és időben célba Magyarország kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátusára” – írták egy mai közleményben.
A két kiközölt számadatból az szűrhető le, hogy összesen mintegy kétszázezer szavazat ment át zárt borítékban Erdélyből a magyarországi urnákba, és ez nem tartalmazza a postára tett vagy más úton leadott romániai levélszavazatokat. Emlékeztetőül: a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok csakis a pártlistákra adhatták le voksukat, illetve a párhuzamosan megrendezett gyermekvédelmi népszavazás űrlapjának kérdéseire válaszolhattak. Ez utóbbi végül érvénytelennek bizonyult, mivel a választásra jogosultak több mint fele nem nyilvánított érvényes véleményt.