Könyv Tisza István vértanúról

Ez évben jelent meg a szentendrei székhelyű Erdélyi Szalon Kiadónál Bánó Attila író, újságíró legújabb kötete Gróf Tisza István, a vértanú címmel. A kötet nagyváradi bemutatójára szeptember 20-án, pénteken 18 órától kerül sor a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében, az Ezredévi emléktér (ma str. Libertății) 40. szám alatt.

A Tisza család ezer szállal kötődik Bihar megyéhez és Nagyváradhoz. Számos tagjuk született ebben a városban, köztük Tisza Kálmán (1830–1902), gróf Tisza István (1861–1918) apja, itt állt a család háza és később Tisza Kálmán miniszterelnök szobra is a róla elnevezett téren. (A házat 1939-ben bontották le, a szobrot 1945-ben döntötték le és olvasztották be a románok.) Fiát kétszer is Magyarország miniszterelnökévé jelölték és választották meg. Róla 1941-ben neveztek el utcát Váradon, de ez csak pár évig volt érvényben. Ma már nem őrzi hivatalosan semmi a dús érdemű família emlékét a Körös-parti városban.

Bánó Attila könyve Tisza István életútját és a korabeli Magyarországot mutatja be a rendkívül érdekes, izgalmas és forrásértékű függelékkel is ellátott kötetben. A függelék közli Tisza István 1894-es és 1903-as naplóját, két történelmi tanulmányát, továbbá QR-kóddal letölthető titkos levelezését I. Ferenc Józseffel, IV. Károllyal és a Monarchia legfőbb vezetőivel.

Borosjenői és szegedi gróf Tisza István történetét ma sem ismeri minden magyar, pedig ő volt a Magyar Királyság legjelentősebb és legtöbbet vitatott politikai vezetője a 20. század hajnalán. Ki volt ő pontosan? Milyen okok vezettek szörnyű tragédiájához? 1918. október végén a magyar állam gépezete megbénult; a politikát ezekben a napokban a fronton és az utcán formálták. A Nagy Háború véget ért, s a vereség bűnbakjának Tisza Istvánt, Magyarország első világháborús miniszterelnökét kiáltották ki, akit október 31-én Hermina úti villájában, saját otthonában gyilkolta meg máig tisztázatlan körülmények között egy bolsevista csoport. A gróf korábban országgyűlési képviselő, majd miniszterelnök volt, először 1903 és 1905 között, majd 1913 és 1917 között (egyben a király személye körüli miniszter), továbbá a Képviselőház elnöke 1912 és 1913 között, valamint több alkalommal a horvát-dalmát-szlavón ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri tisztséget is betöltötte. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Politikai nézetei szerint az osztrák–magyar dualista rendszer fenntartásának volt a híve, valamint az akkor elterjedt liberális–konzervatív konszenzus képviselője, ezáltal egyszerre volt híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányos monarchiának, ugyanakkor ragaszkodott az arisztokrácia és a köznemesség vezető szerepének és a korlátozott szavazati jog rendszerének fenntartásához is. Véleménye szerint csak ezek révén maradhat fenn a sokasodó és egyre követelőzőbb nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra.

A szerző szavaival: „Tisza István száztizenhat éve alussza örök álmát, a róla szóló irodalom óriási, ám a megítélésében ennek ellenére nincs megnyugtató egyetértés. Ma is akadnak, akik megosztó személyiségnek tartják. Ez nem Tisza István hibája, hanem a történész társadalomé, amely saját megosztottságánál fogva megosztó. A Tiszával foglalkozó, általam forgatott művek szerzőinek csaknem mindegyike kortársa volt a jeles politikusnak. Ennélfogva szinte testközelből érzékelhették munkásságának hatását, láthatták azt a heroikus küzdelmet, amelyet a világháború előtt és alatt folytatott ellenfeleivel, azzal az anarchista baloldallal, amely könyörtelenül és állhatatosan dolgozott az elpusztításán, a bajba jutott ország tönkretételén. Olyan írók, történészek, költők és emlékirat szerzők műveit forgattam, mint például Szász Károly, gróf Apponyi Albert, Herczeg Ferenc, Ady Endre, Szekfű Gyula, Tormay Cécile, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Siklóssy László, Reményik Sándor, Horánszky Lajos, Clair Vilmos, Jánossy Dénes, Hardy Kálmán, báró Lukachich Géza, Angyal Dávid, Berzeviczy Albert, Hóman Bálint, gróf Bánffy Miklós, továbbá Makkay János, Raffay Ernő, Litván György és mások. Mindezekhez kiegészítésként került be a forrásértékű Függelék.”

A Magyar Polgári Egyesület által létrehozott Polgári esték rendezvénysorozat keretében megvalósuló nagyváradi könyvbemutatóra minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

 

Total
0
Megosztás
Előző hír

Kudarcos a felvidéki magyar pártvezetés

Következő hír

A szeretetről és a hitről egy szomorú temesvári évfordulón

Related Posts
Total
0
Megosztás