A Partiumban „irgalmas szamaritánusként” elhíresült Viorel Pașca által hatósági engedélyek nélkül működtetett létesítményekben 409, súlyosan kiszolgáltatott, pszichoszociális fogyatékossággal élő személyt találtak sajtót napok óta foglalkoztató nagyszabású razzia során. Valamennyiüket mentőautókkal szállították el az ország különböző megyéibe, kórházakba, szociális otthonokba.
Mint arról korábban már írtunk: Viorel Pașca immár húsz éve engedély nélkül tart fent gondozóközpontot beteg, idős, hajléktalan, elhagyatott emberek számára. A bennlakók többségét az állami hatóságok küldték hozzá, mert nem tudták máshol elhelyezni őket. Évek óta ismert volt a dél-bihari Tenkemocsáron (Dumbrava) és a környékbeli településen működő otthonok illegalitása, de a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) csak tavaly, az egészségügyi minisztérium feljelentése nyomán indított eljárást az ügyben, hogy végül a múlt héten precedens nélküli razzia közepette őrizetbe vegyék az üzemeltetőket, a bennlakókat pedig átszállítsák engedéllyel működő központokba. Pașca az évek során elzárkózott attól, hogy törvényes keretek közé terelje tevékenységét, ugyanakkor ártatlannak vallja magát.
Az ügyészségi iratokból a „szamaritánus” ügyvédje azt szűrte le, hogy öt év alatt Viorel Pașca több száz embernek biztosított ellátást és szállást, ezért összesen 13 millió lej támogatást kapott. A román állam most 19 millió lejt különített el a 409 áthelyezett személy hat hónapon át történő ellátására. Bár a hatósági razziák idején ennyi emberről gondoskodtak, az emberkereskedelem bűncselekményének sértettjeiként (a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozóan) mindössze 210 személyt vettek figyelembe. Közülük pedig csak 128 áldozat esetében indítottak hivatalból polgári jogi igényt, fejenként 50 ezer euró összegű kártérítési követeléssel.
Tovább gyűrűzik Románia egyik legmegosztóbb büntetőeljárása, mert bár a Pașca által működtetett menhelyek kiürültek, hiszen minden bennlakót elszállítottak belőlük, a sorsuk egyelőre bizonytalan, ráadásul terjed a hatóságok elleni harag. Civil szervezetek újabb szimpátiatüntetést szerveznek ma este 20 órára a nagyváradi Szent László térre és petíciót is indítottak a kiszolgáltatott személyek kizsákmányolásával, bűnszervezet létrehozásával és többrendbeli emberkereskedelemmel megvádolt Pașca-család felmentése érdekében. Mert az igaz ugyan, hogy Pașca az évek során elmulasztotta törvényes keretek közé terelni a szolgáltatásait, de közvélemény szerint abban igaza lehet, hogy neki nem a papírmunkával volt gondja, hanem azoknak az embereknek a megmentésével, akiket „kiselejtezett” a társadalom és a hatalom.
Egyre többen mondják, hogy a nyomozásnak nem kellene megállnia azoknál, akik az otthont működtették, hanem meg kell vizsgálni, hogy kik és milyen iratok alapján küldtek oda embereket. Kinek kellett volna ellenőrizni, és egyáltalán, hogy lehetett ezt a helyzetet fenntartani ennyi éven át. „Ha Tenkemocsáron bűncselekményt követtek el, akkor a tetteseknek felelniük kell, de ha ez bebizonyosodik, akkor felleniük kell azoknak a hivatalnokoknak vagy intézményvezetőknek is, akik megsértették a törvényt” – vélekedett egy volt bíró.
Az ügyészség nyomozati anyaga feltárta, hogy a humanitárius szervezetet irányító Viorel Pașca bihari ingatlanaiban nem részesültek egészségügyi ellátásban a gondozottak, akik közül mintegy ezren vesztették életüket az elmúlt közel másfél évtizedben. Jó részüket egy tenkemocsári görögkatolikus temetőben hantoltak el.
Közben az erdélyi magyar sajtó egy része arról is írt, hogy románul nem vagy alig beszélő magyar rászorulók kerültek távoli megyékbe a bihari menhelyekről a razziát követően. Ami azt jelenti, hogy az elmúlt húsz év áldozatai és „kiselejtezettjei” között számos magyar nemzetiségű szerencsétlen is volt és van.
Felvetődik a kérdés: hol voltak ezekben az években a romániai magyarok közképviseletét és érdekvédelmét felvállalt szervezetek, pártok, egyesületek? hol voltak ezekben az esetekben a szociális-diakóniai intézmények, hol voltak a történelmi magyar egyházak?
