A múlt év azonos időszakához képest 2023-ban harminc százalékkal növekedett az Európai Unióban az irreguláris határátlépések száma, ráadásul mindez úgy, hogy az április közepén kitört szudáni polgárháború hatásait Európában most még nem látjuk – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatóját az erősödő migrációs hullám okairól és a várható tendenciákról kérdezték.
„Ha ez nem mérséklődik, könnyen lehet, hogy újabb rekordot látunk idén” – mondta Marsai. Már a tavalyi évben is jelentősen erősödött az Európába irányuló migrációs nyomás: ez az idén még nagyobb lehet, annak ellenére is, hogy a nyugat-balkáni útvonalon a vízummentesség megszüntetése miatt mérséklődött a helyzet.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója emlékeztetett: a 2020-as Covid-járvány kitörését követő visszaesés után nagyjából 130 ezer illegális határátlépés történt az EU külső határain. Ez a szám 2021-re kétszázezer, 2022-re pedig 330 ezer fölé emelkedett, és az idei év első négy hónapja alapján tovább tart a növekedés.
– Ez azt jelenti, hogy 2016 óta most érkeznek a legtöbben. Európa továbbra is komoly nyomásnak van kitéve a déli irányból: a közép-mediterrán útvonalon több mint 42 ezren érkeztek április végéig. Az olasz partoknál ez négyszeres növekedést jelent – mondta. A szakértő kifejtette: a növekvő migrációs nyomásban a koronavírus-járvány gazdasági következményei, a klímaváltozást kísérő aszályok, a regionális konfliktusok, illetve az Ukrajna elleni orosz agressziót követő további energiaár- és élelmiszerár-növekedés egyaránt szerepet játszanak.
Hozzátette: Afrikában a becslések szerint nagyjából 139 millió ember él az éhezés szélén. Elsősorban nem ők azok, akik útnak indulnak, hiszen nem tudják megfizetni az embercsempészeket, viszont az említett tényező nagyban hozzájárul a regionális instabilitáshoz.
A középosztály egy része már nem lát perspektívát az ottani országokban, így Európa felé indulnak – részletezte a szakértő. A Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója a Frontex statisztikáira hivatkozva elmondta, a tavalyi évben ez döntően az észak-afrikai országokat (Egyiptom, Marokkó, Tunézia) érintette. Majdnem kétszer annyian indultak el innen Európa felé, mint a szubszaharai térségből, de jelentősen nőtt azon afrikai országok állampolgárainak száma is, ahonnan az emberek elsősorban gazdasági okokból indultak el (Elefántcsontpart, Guinea). Marsai Viktor elmondta: a mostani adatokban markáns változás az előző évekhez képest, hogy bár még most is a szírek vannak legtöbben (17 százalék), az előző évekkel összehasonlítva (rendre harminc százalék felett volt ez a mutató) jelentős mértékben visszaesett az arányuk.
– Ráadásul az április közepén kitört szudáni polgárháború hatásait Európában most még nem látjuk, de ezek hamarosan meg fognak érkezni – figyelmeztetett a szakértő. Az ENSZ előzetes becslései azt mondták, hogy akár nyolcszázezer ember is elhagyhatja Szudánt. Marsai Viktor úgy gondolja, hogy ez egy nagyon optimista forgatókönyv. Mint kifejtette, korábban csaknem egymillió menekült költözött Szudánba a környező országokból. A jelentős részük a fővárosban telepedett le, ahol most a legvéresebb harcok zajlanak.
– A konfliktus kitörése óta eddig csaknem kétszázezer ember menekült el Szudánból. Mivel a környező országok is tele vannak migránsokkal és menekültekkel (Egyiptom kilencmillió külföldinek ad otthont, akik egy jelentős része a terepkutatásaink alapján szívesen elindulna Európa fele), így a szudáni menekültek – beleértve azokat a külföldieket, akik eddig Szudánban találtak menedékre – előbb-utóbb Európában is meg fognak jelenni – részletezte.
Az NKE oktatója elmondta, a migrációs nyomás ugyan most elsősorban az olasz partoknál koncentrálódik, ám ez könnyen megváltozhat a közeljövőben, s akár a nyugat-balkáni útvonalon is felerősödhet a bevándorlási hullám. Azt, hogy ez hogyan változik az olasz kormány esetleges intézkedéseinek hatására vagy az alternatív csempészútvonalak kiépítése esetén, előzetesen nem lehet megbecsülni.
– Ráadásul az Afrikából érkezők egy része Líbián keresztül jön. Ha ez a kapu lezárul, akkor esélyes, hogy a bevándorlók a Közel-Keleten keresztül, Törökországon át közelítenének az EU felé. A választási retorikákat figyelve nem biztos, hogy Ankara annyira kooperatív lesz az Európai Unióval migrációs kérdésekben, mint ahogyan azt eddig láthattuk. Ráadásul Ankarának zömében vízummentességi vagy könnyített vízummegállapodása van a legtöbb érintett országgal, ez jelentősen megkönnyíti a bevándorlók érkezését az országba, ahonnan tovább indulhatnak az unió felé – mondta. Marsai Viktor elmondta: a statisztikák azt mutatják, hogy az illegális bevándorlók nem tudják kielégíteni az uniós munkaerőpiaci igényeket.
Hozzátette: Dániától kezdve Ausztrián át Olaszországig egyre többen beszélnek a határvédelem fontosságáról. „Ugyanakkor az Európai Tanács márciusi ülése is megmutatta, hogy továbbra is vannak államok, amelyek elképzelhetetlennek tartják például, hogy közösségi forrásokból építsenek kerítést. Messze van még a konszenzus” – zárta gondolatait a szakértő.
