Már szinte az összes környező országban magasabb volt februárban az infláció, mint Magyarországon – ez derült ki az Eurostat most közölt adataiból Világgazadság.hu szerint.
A budapesti Központi Statisztikai Hivatal 3,7 százalékos fogyasztói áremelkedésről számolt be legutóbb, ugyanakkor ettől az adattól is kedvezőbb lett az unióban használatos harmonizált fogyasztói árindex, azaz a HCIP-infláció, amely 3,6 százalékos drágulást jelzett februárban. Ezzel szemben a környező országokban az alábbi pénzromlást mérte az Eurostat: Romániában 7,1, Horvátországban 4,8; Ausztriában 4,2; Szlovákiában 3,8; Lengyelországban 3,7 százalékot.
December óta már a harmadik egymást követő hónapban található a régiós középmezőnyben a magyar inflációs dinamika. Az infláció lefutása érdemben eltért a szomszédos országokétól. Miközben a 2022 júniusában mért 11,7 százalékos ütem a harmadik legalacsonyabb volt a kelet-közép-európai régióban, akkor már a balti országokban 20 százalék fölött volt drágulás, sőt Lengyelországban és Csehországban 4, illetve 6 százalékponttal volt magasabban, mint Magyarországon. Itt az áremelkedés 2022 nyarán lendült be igazán, aminek betudhatóan szeptemberben már a legmagasabb volt a magyar inflációs ütem az EU-ban, majdnem egy éven keresztül.
Az Európai Központi Bank várható kamatcsökkentése szempontjából jó hír, hogy az euróövezet éves inflációs rátája a januári 2,8 százalék után februárban 2,6 százalék volt, ahogy az Európai Unió éves inflációja is mérséklődött (3,1 százalékról 2,8 százalékra).
A legalacsonyabb inflációt amúgy Lettországban, Dániában (mindkettő 0,6 százalék) és Olaszországban (0,8 százalék) mérték. A legmagasabb éves fogyasztói áremelkedést Romániában regisztrálta az Eurostat, miközben a magyarországi balliberális, ellenzéki média még ma is azt sulykolja, hogy „bezzeg Romániában minden szép és jó” Magyarországhoz képest.
Az év első hónapjához képest az éves infláció húsz EU-tagállamban csökkent, ötben változatlan maradt, kettőben pedig emelkedett. Az euróövezet éves inflációs rátájához a legnagyobb mértékben a szolgáltatások (+1,73 százalékpont) járultak hozzá, ezt követték az élelmiszerek, alkohol és dohányáruk (+0,79), a nem energetikai célú ipari termékek (+0,42) és az energia (-0,36).
