A helyi adók megemeléséről döntött a csíkszeredai önkormányzat RMDSZ-es többsége. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) képviselői által benyújtott adócsökkentésről szóló módosító indítványt pedig lesöpörték az asztalról.
A csíkszeredai önkormányzat RMDSZ-es többségű képviselő-testülete a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőjének támogatásával újra az adóterhek emeléséről döntött. Az energiaválság kellős közepén, úgy látszik, megfogadták Florin Cîţu nemrég még ügyvivő kormányfőként megfogalmazott tanácsát, miszerint a helyi önkormányzatok ne a kormánynál kuncsorogjanak pénzért, hanem azt szerezzék meg a helyi adók megemelésével. A csíkszéki főváros RMDSZ-es képviselői szót fogadtak.
Korodi Attila Bukarestből beejtőernyőzött polgármester egyúttal nyomatékosította: “a költségvetést stabilan kell tartani”, még akkor is, ha a város polgárai beledöglenek, gondolhatnánk tovább az idézetet.
Az Erdélyi Magyar Szövetség helyi képviselői az adócsökkentés pártján voltak, de javaslatuk süket fülekre talált
Az EMSZ önkormányzati képviselői két módosító javaslattal is éltek. Tőke Ervin azt szerette volna elérni, hogy a beltelkek hektáronkénti adóját a törvény által megengedett minimumra csökkentsék, Szikszay László pedig azt javasolta, hogy az inflációval megegyező százalékkal csökkentsék az adószinteket minden adózási övezetben. Egyik indítványt sem fogadták el az RMDSZ-esek. Így hamarosan például egy A zónában található telektulajdonos hektáronként 6819 lej helyett 9552 lejt kell befizessen a városi kasszába, de egy D zónában lakó családnak is több mint 600 lejjel nő meg a kiadása.
Az adócsökkentést javasló módosító indítványokra csak a három EMSZ-es képviselő szavazott igennel: Soós Szabó Klára, Szikszay László és Tőke Ervin, aki felszólalásában a rossz gazdasági helyzettel és az elszabadult energiaárakkal indokolta az adócsökkentés szükségességét, ugyanis ilyen krízishelyzetben a városvezetés a polgárok terheinek csökkentését kéne előmozdítsa. Példaként elmondta, hogy egy kisnyugdíjas, aki normális esetben rendelkezik egy 7-8 áras belterülettel, akár egyhavi nyugdíját is a városházán kell hagyja ezután. Végezetül elvi kérdésként felvetette, hogy abban a rendszerben, amelyben egy ideje élünk, a magántulajdon szentsége alap, viszont ha évi bért fizetünk érte, akkor hogyan teljesül ez az alapelv? Itt megemlítette, hogy Magyarországon nincs is ingatlanadó.
A tettek azt mutatják, hogy az RMDSZ-es városvezetők nem szolidárisak a polgárokkal, és egy cseppet sem foglalkoznak a családokat érintő anyagi terhekkel, a román állammal karöltve a hetedik bőrt is lenyúzzák az erdélyi magyarokról.
A “Család mint szívügy” megmaradt egy kongresszusi szlogennek, egy kommunikációs blöffnek, ami valójában nem az erdélyi magyarságnak szólt, hanem a családtámogatást tettekben is komolyan vevő Fidesznek. Pedig ha már stratégiai partnerség áll fenn a magyarországi kormánypárt és az RMDSZ között, minimum elvárható lenne, hogy az anyaországi jó példát követve, itt is elinduljon az RMDSZ által vezetett településeken egy rezsicsökkentést, adócsökkentést, családtámogatást stb. megvalósító program, mert ezek nélkül nagyon kemény és “hosszú lesz a tél, én azt hiszem.”
L. T.
